Az átmenetileg 3 százalékos célszint alatti infláció ellenére sem fenyegeti deflációs veszély Magyarországot – mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatornán. (A KSH szerdai jelentése szerint nem egyszerűen meg sem közelítette az infláció a 3 százalékos célt, hanem negatívba hajlott: a fogyasztói árak májusban átlagosan 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Az év első 5 hónapjában pedig az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek. A maginfláció viszont tavaly április óta stabilan 1,2 és 1,5% között mozog.)
Balatoni András szerint Magyarországon semmiképp nem alakulhat ki olyan komoly defláció, mint ami a ’90-es években Japánt jellemezte, részben a bérdinamika miatt, másrészt pedig a magyar gazdasági növekedés az elmúlt időszakban jelentős volt és dinamikus is marad, ami stabilizálja az árszínvonalat. Emellett – a változékony tényezőket kiszűrő – maginfláció továbbra is stabil, egy százalék felett van – jelezte a vezető.
Úgy vélte: az alacsony fogyasztói árindex rövid távon inkább pozitívan hathat Magyarországon, mivel a háztartások vásárlóereje nő, ezáltal a fogyasztás is emelkedhet. A tartós árcsökkenés valóban nem kedvező állapot, a vállalatok bevétele visszaesne, ezáltal nem tudnának annyit költeni munkaerőre, ami lefelé menő spirált eredményezhet a bérekben, ettől azonban Magyarországon nem kell tartani – tette hozzá.
Hosszú távon viszont az alacsony pozitív infláció “olajozza a gazdaság működést”, a vállalatoknak például lehetőséget ad egy negatív sokk kezelésére a reálbéreken keresztül – mondta.
