Tatárjárás: a mongolok a rossz idő miatt vonulhattak ki Magyarországról

A történészek évszázadok óta vitatkoznak azon, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a diadalmas mongol hadsereg 1242 márciusában váratlanul kivonult Magyarországból, véget vetve ezzel a hírhedt tatárjárásnak.

A mongolok 1241-42-es pusztítása nyomán az ország lakosságának fele (nagyjából 1,5 millió ember) elpusztult, és nagyon úgy tűnt, hogy semmi sem állíthatja meg Batu kán Ázsia jelentős területeit és egész Oroszországot leigázó seregét. Színleg tehát semmi okuk nem volt arra, hogy leállítsák a hadjáratot – mégis sarkon fordultak, és visszalovagoltak Oroszországba.

A kutatók egy része szerint Batu kán visszavonulásának az volt az oka, hogy hírt kapott Ögödej nagykán haláláról, és még idejében vissza akart érni az uralkodóválasztására. Mások azonban vitatják ezt az elméletet, szerintük a kánválasztásra csak 1246-ban került sor, és Batu el sem ment rá.

Két történész most azt állítja, sikerült megfejteniük történelem ködébe vesző a rejtélyt. Ulf Büntgen, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet és Nicola Di Cosmo, az amerikai Institute for Advanced Study kutatója a Nature-ben megjelent tanulmányukban azt írják, a mongolok visszakozásának valódi oka a rossz időjárás volt.

A dús füvű ázsiai és orosz sztyeppéken bőséges legelni való akadt a mongolok lovai számára. Igen ám, csakhogy a fák évgyűrűinek vizsgálata és a fennmaradt történelmi dokumentumok azt mutatják, hogy 1242-ben különösen kemény tél sújtotta Közép-Európát, amelyet súlyos árvizek követtek.

Emiatt a lovak alig találtak maguknak táplálékot, ráadásul a felázott földek és a megáradt folyók a továbbhaladást is nagyon megnehezítették.

Büntgen és Di Cosmo szerint ez volt az oka a visszavonulásnak: a mongolok egyszerűen úgy érezték, hogy ilyen körülmények között nem éri meg a vesződséget a hadakozás.