Egyes tudósok szerint a dinoszauruszok kihalásának oka a növénytakaró vagy a levegő összetételének gyors megváltozása, esetleg a lények lassú alkalmazkodása lehetett. Más elképzelések alapján a folyamat sokkal drasztikusabban mehetett végbe vagy egy hirtelen beinduló vulkáni aktivitás, vagy egy pusztító aszteroida-becsapódás miatt. Alternatív ötletekkel szolgál a kriptozoológia, eszerint a dinoszauruszok nem tűntek el, egy részük még máig itt él a Földön – talán a leghíresebb ilyen lény a Loch-Ness-i szörny lehet.
Egy újonnan megjelent tanulmány egészen más gondolattal állt elő. A szerzők nem vetik el a hirtelen, külső behatástól bekövetkezett kihalást, csak éppen a “miértben” van új meglátásuk.
A japán tudósokból álló csoport szerint az állatok kipusztulása teljesen máshogy zajlott, mint azt korábban gondolták. Az elmélet alapján 66 millió éve a Föld egy csillagközi felhőn mehetett keresztül, amely hatalmas lehűlést eredményezett a bolygón – ezzel pedig sok faj el is tűnt.
Az elképzelés bizonyítéka az a kifejezetten vastag irídium réteg, amelyet a csoport a Csendes-óceánban talált. A kémiai elem feltehetőleg földönkívüli eredetű, sok tudós szerint éppen ezért a földben található, a korszakból származó átlagosan 30 centiméteres irídiumréteg a legjobb bizonyítéka a becsapódás elméletének. A Japán Űrvédelmi Szövetség által feltárt réteg azonban messze meghaladja az átlagot, 5 méteres vastagságával komoly kérdéseket vet fel.
A kutatók szerint a kihalás oka éppen ezért nem egy meteor, hanem egy 330 fényév hosszú, az űrnél ezerszer sűrűbb csillagközi felhő lehetett. Míg a Föld nagyjából egymillió év alatt átjutott a különös anyagon, a helyi viszonyok jelentősen megváltozhattak: az ég sötétebbé válhatott, a hőmérséklet drasztikusan csökkenhetett. A felhő a Kréta időszak utolsó 8 millió évére lehetett hatással, a lehűlés miatt a jégtakaró területe nőtt, míg a tengerszint csökkent.
A jelenség azt eredményezte, hogy 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok nagy része kihalt, míg a bolygónkon megmaradt a csillagközi felhő nyoma: a vastag irídiumréteg.
Az elképzelés, hogy a Naprendszer időről-időre áthalad egy csillagközi felhőn, nem új keletű. Mivel van esély rá, hogy ez a dinoszauruszok ideje alatt is megtörténhetett, ezért a kutatók ötlete sem elképzelhetetlen – a meteor-becsapódásra viszont teljesen egyértelmű bizonyítékok vannak.
A tudósok éppen ezért mondják azt, hogy a csillagközi felhő nem zárja ki a meteor elméletét. A titokzatos felhő teóriáját azonban gyengítheti az a tény, hogy az irídiumréteg szélessége miatt a nyom valószínűleg inkább egy hatalmas aszteroida maradványai lehetnek.
Bár az elképzelés egyelőre nem elfogadott, mindenképp említést kell tenni arról, hogy egy efféle jelenség akár az emberiséget is veszélyeztethetné. Egyes elképzelések szerint nem kizárt, hogy a következő ezredévekben bolygónk áthaladjon egy csillagközi felhőn, ez pedig katasztrófához vezetne.
A lehűlés mellett egy ilyen időszak a levegő oxigén összetételét is módosíthatná, ezzel együtt akár az ózonréteg is gyengülne. Ez azt jelentené, hogy a Föld védtelenné válna a napsugaraktól és az űrben lévő halálos sugárzásoktól és veszélyes anyagoktól.
Ha a bolygónk valaha áthaladna egy nagyobb csillagközi felhőn, az valószínűleg az emberiség végét jelentené, hiszen olyan problémákkal kéne szembenéznünk, melyekre jelenleg nincs megoldásunk.
(Via: IFL Science)
