A nemzetté válásban az 1848-as forradalomnak és a szabadságharcnak döntő szerepe van – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Makón.
Lázár János a Maros-parti városban első alkalommal megrendezett polgári bálon mondott köszöntőjében úgy fogalmazott, 1848 közös élményünk, az első olyan esemény, melyre őseink még emlékeztek és emlékeztettek bennünket.
A makói és a vásárhelyi parasztemberek gyermekeik születésének és szüleik halálának dátuma mellé fölírták a biblia szélére: 1848. március 15-én született a magyar szabadság. De nemcsak ezt tették, Kossuth Lajos hívó szavára harcba szálltak, és ha kellett, nem kevesebbet, az életüket áldozták a haza védelmében – mondta a térség országgyűlési képviselője.
“Ha arra gondolunk, mégis csak a nemes eszme volt képes mozgósítani őseinket, és ma milyen keveset kérnek tőlünk”, olykor csak összefogást, együttműködést, “nagyon relatív mindaz, amit napjainkban teszünk az országunkért, a hazánkért” – mondta a miniszter.
A forradalom és a szabadságharc után társaskörök, honvédegyletek, olvasókörök jöttek létre, hogy Kossuth portréját a falra akasztva megemlékezzenek 48 követeléseiről, eszméiről, egészen addig, amíg száz évvel később ezek betiltására Kádár János sort nem kerített – jegyezte meg a politikus.
Huszonöt esztendeje újrakezdtük a civil világ szervezését, az elsők között alakultak meg azok a szervezetek, melyek egyik célja a szabadság eszményének és Kossuth Lajos emlékének ápolása – mondta a képviselő.
Lázár János kifejtette, bár a hamvazószerdát követően nem szokás bált szervezni, ezt ellensúlyozhatja a rendezvény nemes célja. Az összegyűjtött adományokat az egykor a városban álló országzászló újbóli felállítására fordítják.
A politikus reményét fejezte ki, hogy a következő három évben az országzászló mellett sikerül Návay Lajosnak, a magyar képviselőház egykori elnökének szobrát is újra fölállítani Makón.
