Úgy tűnik, az orosz politikusok nem szívesen látnák maguk között Mihail Hodorkovszkijt, az orosz oligarchát, akit a világ negyedik legnagyobb
olajvállalata elnöki széke és Oroszország leggazdagabb emberének címe sem elégített ki: az utóbbi időben politikai babérokra vágyik. Többször nyilvánosan célozott arra, hogy későbbi tervei között a Kreml meghódítása szerepel, sőt tán Putyin elnököt is szívesen váltaná hivatalában.
Moszkva ellentámadásba lendült: állami vagyon eltulajdonításának vádjával két hete letaróztatták Platon Lebegyevet, Hodorkovszkij egyik legközelebbi bizalmasát. Egy parlamenti képviselő indítványára vizsgálni fogják az olajóriás adóügyeit, múlt pénteken magát Hodorkovszkijt is kihallgatták a Lebegyev ellen folytatott nyomozás kapcsán, és házkutatást tartottak a cég irodájában is.
Milliárdok szédületes tempóban
Mihail Hodorkovszkij még csak 40 éves, de a Forbes magazin szerint 8 milliárd dollárra becsült vagyonával ő ma a leggazdagabb orosz, a gazdagok világranglistáján pedig a 26. helyen áll. Pályaíve szédületes: 2001-ban még csak a 194. helyet tudhatta magáénak, 2002-ben már a 101.-et, tavaly pedig bejutott az első harmincba. Két év alatt 168 társát előzte meg, ráadásul a Forbes még egy megtisztelő klubjába került be, Hodorkovszkij egyike a világ tíz legbefolyásosabb milliárdosának.
Egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy az államügyészség összehangolt támadása mögött Putyin elnök áll. A belföldi sajtó szerint azonban vitán felül áll, hogy Lebegyev Lefortovóba szállítása tekinthető a decemberi parlamenti és a jövő márciusi államfőválasztási kampány kezdetének.
A gyanúra Hodorkovszkij közelmúltban történt bejelentése ad okot. Eszerint idén a liberális ellenzék két legnagyobb pártját, a Jabloko tömörülést és a Jobboldali Erők szövetségét fogja támogatni, feladva eddigi Putyinhoz közeli pozícióit. Mihail Kaszjanov miniszterelnök múlt heti látványos, Jukosz melletti kiállásából is arra lehet következtetni, hogy a politikai és gazdasági elitben átfogó hatalmi harc kezdődött.
Hodorkovszkij egyike az orosz oligarcháknak, akik a kilencvenes évek elején, az orosz állam vagyonának privatizációjakor szerezték vagyonukat – meglehetősen homályos körülmények között. Közös jellemzőjük, hogy sokat áldoztak Borisz Jelcin korábbi orosz elnök hatalomra jutásáért.
Hivatalba lépésekor Putyin elnök is megkötötte hallgatólagos egyezségét a gazdaság nagyuraival: ha távol tartják magukat a politikától, az elnök garantálja a vagyonuk érinthetetlenségét. Borisz Berezovszkij és Vlagyimir Guszinszkij már korábban felrúgta az államfővel kötött gentlemen agreementet. Túlságosan kritikusak lettek a politikusokkal szemben, így Putyin korrupció ellen indított hadjáratának célpontjaivá váltak, csalással és sikkasztással vádolták őket. Végül mindketten elhagyták az országot, jelenleg önkéntes száműzetésben élnek.
Az utóbbi időben Hodorkovszkij is feszegette az egyezség határait. Egyre többet beszélt a sajtónak aktuálpolitikai eseményekről, az általa kívánatosnak tartott adójogi szabályozásokról. Külföldi interjúiban még messzebre ment, a Spiegel német magazin ripoterének tavaly júniusban elárulta, 45 évesen már nem akar üzletember lenni, inkább politikai szerepre vágyik.
Magyar szál
A Jukosz orosz olajvállalat többségi tulajdonosa, a Menatep csoport, illetve annak érdekeltsége vásárolta meg 2002 augusztusában a GTS-Datanet alternatív távközlési szolgáltatót, illetve a KPNQwest további négy közép-európai leányvállalatát, köztük a magyar GTS-Datanet céget. A felvásárló csoport legnagyobb részvényese Oroszország leggazdagabb üzletembere, Mihail Hodorkovszkij. A felvásárlásban a Menatep csoport százszázalékos tulajdonában lévő Antel Holding vett részt. A GTS-Datanet azt állítja, hogy a teljes közép-európai részleg 36,5 millió euróért kelt el.
Az orosz legfőbb ügyészség hirtelen több, Hodorkovszkijhoz közel álló személy iránt is érdeklődést mutatott az elmúlt napokban. Két héttel ezelőtt szerdán látványos keretek között letartóztatták Platon Lebegyevet, Hodorkovszkij egyik legközelebbi bizalmasát és üzleti partnerét. (A Lebegyev igazgatta Menatep bankcsoport 61 százalékban tulajdonosa az áprilisi fúzióval létrejött olajgigász Jukosznak.) A vád 1994-re, egy műtrágyagyár privatizációjára nyúlik vissza, amikor Lebegyev állítólag 300 millió dollárt sikkasztott el. A volt KGB börtönbe, a moszkvai Lefortovóba szállították
Az ügyben magát Hodorkovszkijt is beidézték tanúnak. Múlt pénteki kihallgatása után csak annyit közölt a részvényesek megnyugtatása végett, hogy nem kérdezték a Jukosz üzleti ügyeivel kapcsolatban, majd eltűnt a limuzinjának ajtaja mögött.
De nemcsak ez okoz kellemetlenséget az olajmágnásnak. Múlt kedden a Rosznyeft állami olajtársaság is feljelentette a Jukoszt, egyik leányvállalata részvényi 19 százalékának állítólagos elsikkasztása miatt. Ráadásul alacsonyabb rangú Jukosz vezetők ellen is eljárás folyik, köztük Alekszandr Picsugin, a cég volt biztonsági főnöke ellen, akit két, tavaly történt gyilkosság felbújtójaként vádolnak.
Múlt pénteken már a vállalat területén támadott az államügyészség. Rendőrök kutatták át irodáit, dokumentumok után kutatva. A Jukosz szóvivője szerint a rendőrök fekete álarcot viseltek, és géppisztolyt is vittek a házkutatáshoz, ami felháborította az orosz üzleti elit többi tagját is.
Homályos múlt, tiszta jelen
Sok piaci megfigyelő szerint Hodorkovszkij megengedhette magának, hogy politikai állásfoglalást is tegyen a nyilvánosság előtt, mert szemben a többi oligarchával, ő birodalma kétes forrásokból történő felépítése után az átlátható vállalati működésre törekedett. Ráadásul a Jukosz menedzsmentjének fele feddhetetlen külföldi szakember.
Az utóbbi években pedig jótékonysági rendezvényeken fényesítette cégérét a 40 éves, többszörös családapa, és gáláns adományaival, önálló kezdeményeizéseivel belopta magát az oroszok szívébe. Ha csak önös érdekből is, de legalább vagyonának egy részét visszaadja a népnek, bölcselkednek, nem úgy, mint a hatalmon és Borisz Jelcin környezetében lévők közül azok, akik még nála is több pénzt tettek zsebre.
