Már majdnem négy és egy negyed millióan dolgoztak

2015. november–2016. januárban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 240 ezer fő volt, 113 ezer fővel (2,7 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 64,5 százalékra emelkedett, a férfiak foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben – jelentette a KSH. Az összességében 113 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 57 ezer fővel járult hozzá. A növekedés másik fele azonban nem az elsődleges munkaerőpiacon, hanem a közfoglalkoztatottaknál  (+49 ezer fő) és a a külföldi telephelyen dolgozóknál  (+ 7 ezer fő) jelentkezett. 

A foglalkoztatottak közül 4 millió 200 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,0 százalékponttal, 64,5 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,6 százalékkal, 2 millió 287 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,9 százalékponttal, 71,2 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 1,3 százalékkal, 1 millió 913 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal, 58,1 százalékra javult.

• A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 288 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,9 százalékponttal, 26,5 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal, 80,8 százalékra, utóbbiaké 4,1 százalékponttal, 46,7 százalékra.
• A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 69,4 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,6, a nőknél 62,4%.

Munkanélküliség, 2015. november–2016. január

A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 51 ezer fővel, 279 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és esetükben a javulás is nagyobb mértékű volt.

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 29 ezer fővel, 148 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 6,0 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 22 ezer fővel, 131 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,1 százalékponttal, 6,4 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,7 százalékponttal, 14,2 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 17 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,9 százalékponttal, 5,6 százalékra, utóbbiaké 1,3 százalékponttal, 5,2 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap; a munkanélküliek 50,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2016. január végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 13 százalékkal, 359 ezer főre csökkent.

Elemző: szinten maradt a munkanélküliségi ráta

Az Erste vezető makrogazdasági elemző, Ürmössy Gergely kiemelte, mivel a 2015. november – 2016. január közötti időszakban 6,2% volt a munkanélküliségi ráta, ez azt jelenti, hogy az előző, 2015. október-decemberi időszakban mérthez képest nem változott a mutató. Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva azt látjuk, hogy a ráta 7,4 százalékról 1,2 százalékponttal csökkent, az aktivitási ráta pedig 1 százalékponttal 60 százalékra emelkedett. Egy év alatt 51 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig több mint 112 ezer fővel nőtt, amiből nagyjából 50 ezret magyaráz a közmunkaprogramban résztvevők számának növekedése.

Úgy látják, hogy folytatódott az a tendencia mely szerint már nemcsak a közmunkaprogram bővülésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése, hanem az elsődleges, nyílt munkaerőpiacon is egyre több ember talál munkát. Arra számítanak, hogy a tavaly látott átlagos 6,8% után, idén átlagosan 6,2%-ra csökkenhet a mutató.

NGM

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a beérkezett adatok azt mutatják, hogy folyamatosan bővül a foglalkoztatás Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására egyaránt kedvező hatással van. Azt is írják, hogy a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében pedig nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.