A vasárnap 21 órakor nyilvánosságra hozott adatok szerint körülbelül 650 ezren éltek szavazati jogukkal, ez nagyjából 50 százalékos részvételi arányt jelent. A voksok 92,6 százalékának feldolgozása után 51,7 százalék volt a rendezést ellenzők és 48,3 százalék a támogatók aránya. A helyi szakértők szerint jelentős változás már nem várható.
Nem sokkal később Olaf Scholz polgármester (SPD) hivatalosan is elismerte, hogy többen szavaztak a rendezés ellen, mint mellette. A városvezető nagy csalódásként értékelte a végeredményt, a kommentárok pedig az egész német sport vereségének nevezték a népszavazást, egyben emlékeztettek arra, hogy Németország két év alatt már a második “olimpiai vereségét” szenvedte el, hiszen 2013-ban a müncheni lakosok utasították el a város kandidálását a 2022-es téli ötkarikás játékokra.
Tavasszal még a hamburgiak 64 százaléka pártolta a rendezést, nagyrészt ezért határozott úgy a Német Olimpiai Bizottság, hogy Berlin helyett a kikötőváros jelentkezzen.
A közelmúltbeli korrupciós ügy, a 2006-os németországi labdarúgó-világbajokság helyszínkijelölése körüli botrány, a párizsi terrortámadások és a terrorfenyegetés miatt elmaradt hannoveri Németország-Hollandia barátságos meccs után viszont – egy közelmúltbeli felmérés szerint – már csak 56 százalékos volt az olimpiarendezés támogatottsága.
Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása.
Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb.
A budapesti pályázatról elkészített júniusi megvalósíthatósági tanulmány 774 milliárd forintra becsülte a szükséges befektetés összegét.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.
