Tudomány
Hula-völgy, 2016. december 10.
Afrikába tartó szürke darvak az észak-izraeli Hula-völgyben, az Agmon-tónál lévő természetvédelmi területen 2016. december 10-én. (MTI/EPA/Atef Szafadi)

Százezernyi óriási madár szállja meg Kelet-Magyarországot

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 10. 28. 10:00

A darvak az utolsók közt hagyják el Magyarországot, most még határainkon belül mozognak: 120-140 ezer madár áll tovább az elkövetkező hetekben a Hortobágyról a déli határ mellé.
Korábban a témában:

A Magyarország területét érintő madárvonulás gyakorlatilag soha nem ér véget, mivel a több száz, változatos viselkedésű faj közül egyesek még vagy már mozgásban vannak.

Eltűntek Magyarországról

A klasszikus értelemben vett őszi vonulás is hónapokig tart: a fehér gólyák már az augusztus 20. körüli napokban szedik a sátorfájukat, fecskéink zöme egy hónappal később távozik, majd egyre több faj veszi az irányt délnek, a sort leglátványosabban a hatalmas termetű és másfélszáz-ezres tömegű darvak zárják november vége felé. Közben észak többi lakója is folyamatosan keresztül halad rajtunk, hosszabb-rövidebb pihenőket tartanak, sőt egyeseknek mi vagyunk „dél”, vagyis a telelőterület.

A darvak esetében kissé felemás a helyzet. A folyószabályozás, a mocsarak lecsapolása, a mezőgazdasági területek terjeszkedése leszűkítette életteréüket, a bajt csak fokozta a „darutollas kalap” divatja miatti vadászat.

A XIX. század végén ez a magyar folklórban oly kedves madár fészkelőként, és hosszú-hosszú évtizedekre vonulóként is eltűnt az országból.

A természetvédelmi erőfeszítéseknek és az észak-európai állomány gyarapodásának köszönhetően azonban mára a darvak ismét megtalálják számításaikat Magyarországon, és több mint száz év elteltével 2015-ben felfedezték az első, ismét itt költő párt is a Balaton-felvidéken.

140 ezer jókora madár

Az északról érkező darvak előörsei szeptemberben jelennek meg a Hortobágyon, és október második felére már 120-140 ezer madár gyűlik össze a gyepekkel, szántókkal ölelt vizes területeken. Fantasztikus látvány, ahogy hajnalban hatalmas csapatokban húznak éjszakázóhelyükről táplálkozni, este pedig vissza

– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Tényleg jókora madarakról van szó, testhosszuk 110-120, szárnyaik fesztávolsága 190-220 centiméter. Száraz, nedves gyepeken, szántókon kutat táplálék után, megeszi a magokat, növényi hajtásokat ugyanúgy, mint a rovarokat, kétéltűeket, kisebb halakat. Éjszakára a ragadozók elől 20-50 centi mély vízzel borította területekre húzódnak vissza, ezért láthatóak ilyenkor iszonyatos tömegben.

Reggel csapatostul repülnek ki táplálékot keresni néhány tíz kilométeres körzetben. A Hortobágy ilyenkor azért kifejezetten előnyös számukra, mert megtalálják a védelmet nyújtó vizet, illetve az aratás után lehulló szemek bőségesen kiegészítik a mezőkön található táplálékot.

Novemberben aztán ez a több mint százezres csapat délebbre, a szegedi, csanádi pusztákra húzódik. Ha az időjárás kegyes, a darvak csak november végén, ez első komolyabb fagyok beköszöntével folytatják útjukat, hogy a telet a tunéziai mocsarakban töltsék. Amennyiben enyhe a tél, sokan maradnak, akár 10-15 ezer madár is áttelelhet Dél-Magyarországon.

Tavasszal sem »megy haza« minden madár: négy-öt évesen érik el az ivarérettséget, csak akkor térnek vissza költőterületükre. A fiatal darvak addig kóborolnak, sokan Magyarországon töltik a nyarat is

– emeli ki a szakértő.

Nem tudnának sokasodni

Ez pedig azt jelenti, hogy hazánkban az év bármely részében találkozhatunk ezekkel a gyönyörű madarakkal annak ellenére, hogy az említett egy pár kivételével számosabban egyelőre még nem költenek nálunk. Remélhetőleg ez hamarosan változni fog, hiszen a feltételek adottak. Orbán Zoltán szerint viszont a kedvező körülmények dacára sem számíthatunk a fészkelőpárok tömeges megjelenésére.

A daru ugyanis mocsaras területeken, tőzeglápokon, nedves réteken, szántókon a földön fészkel, ahol a tojások és a fiókák nagy mértékben ki vannak téve a kikaszálásnak, valamint a természetvédelmi szempontból túlságosan is elszaporodott rókáknak, aranysakáloknak, vaddisznóknak. Sőt, utóbbi faj kifejezetten jól érzi magát a darvak tocsogós fészkelőhelyein.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Atef Szafadi

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Akasztó, 1999. augusztus 2.
Stadler József akasztói vállalkozó áll stadionja gyepén szabadlábra helyezése után. A vállalkozó szabadulása óta üzleti ügyeinek újraindításával és a stadion gazdaságos működtetési feltételeinek megteremtésével tölti az idejét.
MTI Fotó: Újvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.