Tudomány
Budapest, 2017. augusztus 19.
Csapolt sör a Magyar Ízek Utcája rendezvényen az I. kerületi Lánchíd utcában 2017. augusztus 19-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Drágább sört hozhat a klímaváltozás

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 10. 21. 12:00

Természet anya nem viccel, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért már a legártatlanabb egyszeri sörkedvelőket is büntetni fogja. Az utolsó figyelmeztetés elhangzott: drágább, kevesebb és rosszabb lesz a sör?
Korábban a témában:

Kétségbeejtő hír jutott tudomásunkra. Köztudott, hogy a klímaváltozás térségünkre egyenetlenebb csapadékeloszlást, száraz nyarakat hoz, aminek számos negatív hatásából a hőhullámokat, kiégett füves területeket, szomjasan kornyadozó növényeket idén is nem egyszer megfigyelhettük.

De amire laikusként nem is gondolnánk: ha az árpa növekedése során nem kap elég vizet, jelentősen romlik a szemek minősége, és egyre kevesebb terem. Árpa nélkül pedig nincs maláta, nincs sör.

Drágább lehet

Nem túl rózsás a helyzet, de pánikba azért nem kell esni. Kezdjük azzal, hogy a klímaváltozás hatására – legalábbis az előrejelzések szerint – az éves csapadék mennyisége nem csökken jelentős mértékben, hanem csak eloszlása változik, zöme a téli félévben fog lehullani. Árpából pedig ugye van a tavaszi és az őszi vetés.

Ami a tavaszit illeti, tényleg nagyon megviseli az éghajlatváltozás, szakértők szerint idővel el is fog tűnni Magyarországról. Az őszi árpa annyiból szerencsésebb, hogy még hozzájut a megfelelő nedvességhez, itt az időjárás az aratás időpontját befolyásolhatja kedvezőtlenül.

De térjünk vissza az árpa és a víz kapcsolatára:

Ha kevés vizet kap a tenyészidőszakban, ez a fűféle növény alacsony marad, a szemek kicsik, malátázáshoz, sörfőzéshez szükséges  tulajdonságaik, mint például keményítő, fehérjék, csírázóképesség elmaradnak az ideálistól. Következésképp egy liter sör előállításához több árpára lesz szükség, ami – ha tartani szeretnénk a receptúrát, megdrágíthatja a végeredményt

– mondja a 24.hu-nak Szilva János, a Borsodi Sörgyár ellátási lánc igazgatója.

A minőséget nem igazán befolyásolja

A minőséget viszont már sokkal kevésbé befolyásolja az árpa minősége. A sörfőzés hosszú, összetett folyamat, amely során sokat számít a szakértelem, a hozzáadott érték másodlagossá teszi az árpa minőségét.

Máshogy fogalmazva: a jó séf gyengébb alapanyagokból is kiváló ételt főz.

Győr, 2017. május 22.
Zöldellő árpa Győr határában 2017. május 22-én.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A szakember középtávon az őszi árpa előretörésére számít a hazai sörgyártásban, aminek más jellemzői, más értékei vannak, mint a tavaszinak. Nem jobb vagy rosszabb, hanem más, mint a vöröshagyma és a lilahagyma.

Hosszabb távon viszont egyre inkább érezhető tendenciaként a legjobb árpatermő vidékek északra húzódnak. A nagy sörgyárak már így is nagy malátázócégektől veszik közvetlenül a malátát, amelyhez a világpiacról szerzik be az árpát, mert ezzel a malátázók a termőterületek időjárásváltozásait egyensúlyozni tudják.

Baj van a komlóval is

Hasonló a helyzet a komlóval is, ami a sör esetében hasonló, mint ételeknél a fűszer. Az éghajlatváltozás miatt a híres cseh komlótermő vidékeken is problémák vannak, az optimális termőterület ez esetben is egyre húzódik észak felé.

Nem véletlenül beszél Szilva János “fűszerről”, a komlózás is sokszor divat kérdése, a kereslettel változik. Az utóbbi időben egyre több Európában az amerikai komló részben a változó közízlés, részben az ár miatt. Ott, a hatalmas földterületeken a termelők könnyen mozdulnak, képesek a klímaváltozás követelményeinek megfelelően termőterületet váltani, így maradhatnak olcsóbbak a nehézségekkel küzdő, kisebb földeket művelő európai gazdáknál.

Az ár nőhet, a minőség nem változhat

Megkerestük a Sopronit is gyártó Heineken Hungária Sörgyárak Zrt-t is. Ők is megerősítették Szilva János szavait: jelenleg nincs “baj”, de a hazai sörgyártásban egyre inkább előretör az őszi árpa, a jövőben pedig a termőterületek északra tolódásával kell számolni.

A sörárpa a mérsékelten meleg, csapadékos tájakon termeszthető eredményesen, az erre alkalmas területeket azok tengerszint feletti magassága és mikroklímája is befolyásolja.

Árpát a trópusoktól a sarkkörig termesztenek, ugyanakkor a mezőgazdászok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás következtében a sörárpa termőterületei a mérsékelt égövön belül fokozatosan északabbra tolódnak.

A kedvezőtlen éghajlati tényezők károsan hatnak a termés mennyiségére és ronthatják az egyes minőségi mutatókat is. Gyengébb termés esetén a sörárpa aránya alacsonyabb az összesen betakarított árpa mennyiségéhez viszonyítva, amely emeli a sörárpa árát, de nem ront a minőségen

– jegyzi meg a Soproni sört készítő cég a 24.hu-nak.

Nincs szükség importra

A Heineken Hungária az őszi árpa, illetve az abból előállított maláta előnyei okán fokozatosan átállt az őszi sörárpából gyártott maláta nagyobb arányú felhasználására, amely mára mintegy kétharmadnyi részt képvisel.

Ezzel tudja csökkenteni az esetleges aszály okozta gyenge termésből eredő kockázatot anélkül, hogy behozatalra szorulna.

Barley low key and dark background
Fotó: Thinkstock

Jelenlegi tapasztalataik szerint az éghajlati változások ellenére is a magyar sörárpapiac évről-évre úgy teljesít, hogy a hazai igények ellátása mellett exportra is marad elég: kiváló minőségű magyar sörárpát tudunk exportálni főleg Ausztriába, Horvátországba és Szlovákiába.

Felhozták az őszi árpa minőségét

Egyes hagyományos sörpiacok, mint Németország és Csehország elsősorban tavaszi árpából készített malátából főzi söreiket, ám az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerepet játszanak az őszi sörárpafajták a világpiacon.

Az őszi sörárpa vetése Magyarországon szeptember végén és október elején esedékes, aratása a tavaszi árpáénál korábban történik, így a nagy nyári szárazságok idején már a magtárakban pihen.

Az őszi sörárpa nemesítésének köszönhetően olyan – hazánkban is termesztett – kiváló fajták állnak rendelkezésre, amelyek minőségre teljesen versenyképesek a tavaszival.

A magyar gazdák körében elterjedt az őszi fajták termesztése, ugyanis ezek hozama általában magasabb a tavaszihoz viszonyítva és a korábbi aratási időpontnak köszönhetően nagyobb a valószínűsége, hogy a teljes betakarítás jó minőségben megtörténik a heves nyári záporok, viharok előtt.

Olyan árpát – akár őszi vagy tavaszi – amely nem felel meg a sör-, illetve malátagyárak által megszabott követelményeknek nem dolgoznak fel, az ilyen termést takarmányként lehet értékesíteni.

Felvettük a kapcsolatot a Dreher Sörgyárakkal is. Szűkszavú válaszuk lényege, hogy

az árpatermést adott évben számos tényező befolyásolja, és jelenleg nincs probléma a magyar illetve a környező országokban termesztett árpával.

Az általuk használt maláta eddig minden esetben ki tudta elégíteni a gyár élelmiszeripari előírásait.

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.