Tudomány

Örökifjúvá tenné a Mars-misszió űrhajósait a NASA

Gász Csilla
Gász Csilla

2017. 10. 14. 19:30

Az Amerikai Űrügynökség a 2030-as években már emberes Mars-missziót tervez, csakhogy ennek megvalósításához egyelőre olyan megoldatlan problémákkal kell szembenéznie, amelyek kiküszöbölésére jelenleg csak ötletek vannak. Ezek egyike például a kozmikus sugárzás okozta DNS-károsodást enyhítő génmanipuláció.

A hosszabb emberes űrutazások elé jelenleg rengeteg akadály gördül, a legégetőbb megoldandó probléma pedig az, hogy a kozmikus sugárzás ellen képesek legyünk hatékonyan védekezni. A Földön ettől megvéd minket a bolygó mágneses tere, de ahogy elhagyjuk az alacsony földkörüli pályát, máris veszélybe kerülünk.

Rengeteg, csúnya következménnyel jár

Hosszabb távon, főleg néhány éves űrmissziók során a kozmikus sugárzás már nagyon káros lehet az emberi szervezetre. Ha egy űrhajóst sokáig teszünk ki ilyen sugárzásnak, megnövekszik a sejtek elrákosodásának, a demencia kialakulásának és a központi idegrendszer károsodásának kockázata, valamint az akut sugárbetegség megjelenése is valószínűbbé válik.

Minél több időt tölt el egy űrhajós a kozmikus sugárzástól fertőzött területen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a testében káros elváltozásokra számíthat.

Forrás: Pixabay

Egyelőre még nincs semmiféle biztos megoldásunk a probléma kiküszöbölésére, de a NASA már komolyan kutatja, mi lehet a legjobb védekezés a kozmikus sugárzás ellen.

Az űrügynökség vezető technológusa, Douglas Terrier a The Times-nak beszélt arról, hogy jelenleg két lehetőség tűnik megvalósíthatónak: a gyógyszeres kezelés és a génmanipuláció.

Gyógyszerrel a sugárbetegség ellen

Az űrügynökségnél már kutatnak olyan gyógyszereket, amelyek helyreállíthatják a DNS-károsodást, és visszafordíthatják a pusztító folyamatokat. Viszont egyértelműen jobb megoldás lenne, ha nem a károsodott sejteket kellene egészségessé varázsolni, hanem megakadályozni a károsodásukat.

Ezért került szóba a genetikai aktivitás módosítása és a génmanipuláció is, ami csak azért kezelendő egyelőre B-tervként, mert komoly etikai kérdéseket vet fel, és a tudományban egyelőre ingoványos területnek számít.

Cukorbetegséget gyógyít, fiatalít és DNS-t véd

A NASA jelenleg egy olyan technológiát monitoroz a génmanipuláció terén, amely a nikotinamid-mononukleotid (NMN) vegyülettel van kapcsolatban – ez többek között a sejtek energiafelhasználását szabályozza.

Az NMN-nel végzett egérkísérletek során sikerült már kigyógyítani az állatokat a kettes típusú cukorbetegségből, és visszafordítani a sejtjeik öregedését is.

Forrás: Wikimedia Commons

Utóbbit a Harvard Orvosi Iskolájának (Harvard Medical School, HMS) kutatói érték el: azt találták, hogy az NMN-terápia visszafordítja az öregedéssel összefüggésbe hozható DNS-károsodást, és megakadályozza a sugárterhelés okozta sejtkárosodást is.

Ez már csak azért is jobb megoldás, mint a gyógyszeres kezelés, mert nem utólag orvosolja a problémát, hanem előre gátolja meg a DNS károsodását.

Csakhogy a génmanipuláció, ahogyan korábban is említettük, egyelőre rengeteg etikai kérdést von maga után, és embereken jelenleg szigorúan tilos. Persze 2030-ig még van időnk, de ahhoz, hogy biztonságos módszereket fejlesszünk ki, rengeteg kutatás szükséges, még az előtt is, hogy embereken elkezdenénk a tesztelést.

A mesterséges intelligencia is nagy szerepet kap

Éppen ezért a NASA-nak természetesen más tervei is vannak a probléma kiküszöbölésére, de ezek önmagukban nem oldják meg a sugárzásveszély elhárítását. Terrier szerint az űrhajót vízburokkal is védenék a kozmikus sugárzástól, és napenergiával működő ionhajtóművet is fejlesztenek, hogy lerövidítsék az utazási időt a Marsig.

Forrás: Pixabay

Úgy tervezik, hogy az űrutazáshoz tartozó főbb mindennapi feladatokat mesterséges intelligencia látja majd el, amelyet orvosi célokra is használni fognak majd, hiszen a húsz perces kommunikációs csúszás a Föld és a Mars között nagyon megnehezíti például egy műtét lebonyolítását.

Szó van egy holdi kolónia létrehozásáról is, ahonnan könnyebben indíthatnánk űrhajókat a Mars felé, hiszen itt nem kell a vastag légkörön is átverekedniük magukat a rakétáknak, a holdfalvak pedig egyfajta űrkikötőként is funkcionálhatnak.

A terv az, hogy az első Mars-misszió során négy űrhajóst küldenek majd a vörös bolygóra, ami pont ideális a súlybéli korlátok miatt is, és pont elég arra, hogy az asztronauták ne legyenek magányosak a hosszú utazás során.

(Kiemelt fotó: Wikimedia Commons)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.