Napjainkban megszámlálhatatlan trend ígéri, hogy általuk egészségesebbé válunk, gyógyíthatók betegségek vagy lefogyunk, szépek és boldogok leszünk. Csupán a megfelelő étrend-kiegészítőket kell megvásárolnunk. A reklámokból azt is gyakran hallhatjuk: a természetes alapú vitamin és ásványi anyag készítmények hatékonyabbak a szintetikusan előállított változatoknál. És persze drágábbak – tesszük hozzá.
Az étrend-kiegészítőkről szóló sorozat első része:
Mindegy, hogy a paprika szintetizálja vagy egy labor
A szintetikus és a természetes alapú vitaminok, ásványi anyagok szembeállításának alapvetően nincsen értelme, ez csak marketing fogás, amivel az emberek többsége nincsen tisztában
– mondja a 24.hu-nak Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tagja.
A szó szoros értelmében vett természetes vitaminok azok, amelyek gyümölcsök, zöldségek és egyéb élelmiszerek elfogyasztásával kerülnek be a szervezetünkbe. A kereskedelmi forgalomban lévő termékek legnagyobb része szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaz, például egy gramm C-vitamin kivonásához több kilogramm citrom felhasználására lenne szükség…
Hamis az az állítás is, hogy a szintetikus nem annyira hatásos, mivel a laboratóriumban előállított vitaminok kémiai szerkezete azonos a természetes vitaminokéval.
Például a C-vitamin-tartalmú készítményekben alkalmazott L-aszkorbinsav azonos a természetes C-vitaminnal. Ugyanarról a molekuláról van szó függetlenül attól, hogy azt a paprika szintetizálja vagy egy labor
– nyomatékosítja a szakember.
Molekuláris rasszizmus
Így tehát nincsenek jó és rossz vitaminok, érvényét veszti a kérdés: a természetes vagy a szintetikus vitamin a jobb?
Ha valaki csupán aszerint tart hatékonynak, veszélyesnek, jónak vagy rossznak egy vitamint, vegyületet, hogy az természetes avagy szintetikus eredetű, akkor az Dr. Gaál Tamás kutató találó kifejezésével élve »molekuláris rasszizmus«
– jegyzi meg a dietetikus.
Hozzáteszi: ehelyett sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a szükséges tápanyagokat a mindennapi étkezéssel, egy változatos és kiegyensúlyozott étrenddel biztosítsuk magunknak.
Egészen más, ha a vitaminokat természetes forrásból vesszük magunkhoz. Ilyenkor számos egyéb, biológiailag aktív hatóanyagot – más vitaminokat, antioxidánsokat, polifenol jellegű vegyületeket, fitoszterineket stb. –, valamint rostokat is egyidejűleg a szervezetünkbe juttatunk, amelyek kedvező hatásokat fejtenek ki az egészségünkre.
Ha vitamin- és ásványi anyag-szükségletünkhöz étrend-kiegészítőkkel is hozzá szeretnénk járulni, akkor választhatóak egykomponensű készítmények, melyek egyetlen vitamint vagy ásványi anyagot tartalmaznak. És vannak speciális szempontok alapján összeválogatott komplex termékek is, amelyekben a gyártó egymás hatását segítő anyagokat párosít, hogy a természet mintájára növelje az adott étrend-kiegészítő élettani hatásait. De még mindig nem egy egész almát, csipkebogyót vagy bármilyen más gyümölcsöt és zöldséget veszünk meg egy kapszulába zárva.
A számunkra megfelelő készítmény kiválasztásában kérjük szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) segítségét.
A túladagolás ritka, de valós veszély
Végezetül még egy indok, miért kell törekedni arra, hogy a napi vitamin- és ásványi anyag-szükségletünket az elfogyasztott élelmiszereinkből fedezzük: túladagolásuk éppoly káros lehet, mint a hiányuk.
A vízoldékony vitaminokat – a C-vitamin és a B-vitaminok csoportját – nehéz túladagolni, mert a felesleg távozik a vizelettel, könnyen kiürülnek a szervezetből (kivéve a B12-vitamin). A zsírban oldódókat – a D-, E-, K- és A-vitamint – viszont hosszabb ideig raktározza a szervezetünk, ezért ezeket túl lehet adagolni.
Túladagolás (hipervitaminózis) élelmiszerekből nem vagy csak nagyon nehezen fordulhat elő, elsősorban akkor lép fel, ha a táplálékainkon túl étrend-kiegészítőkkel juttatunk belőlük a szervezetünkbe hosszú távon, nem megfelelő dozírozással
– emeli ki Shenker-Horváth Kinga.
A vitamin-túladagolás akut és krónikus tünetei az A- és a D-vitamin esetében a legjelentősebbek, ezért ezek bevitelénél szükséges a legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat, és nem túllépni a legfelső biztonságos beviteli szintet (UL). De természetesen minden vitamin és ásványi anyag esetében fontos az optimális adagolás a javasolt beviteli értékeknek megfelelően, a belőlük fogyasztott napi mennyiséget illetően pedig figyelembe kell venni az étrendi forrásokat, a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket is.
(Kiemelt kép: Frédéric Cirou / AltoPress)
