Tudomány

Tényleg a tehenek szellentik pusztulásba a világot?

Nem szó szerint, de a kérődzők bélgázai valóban jelentős mennyiségben juttatnak metánt a légkörbe. A szén-dioxidnál 28-szor durvább üvegházhatású gázról van szó.

A klímaváltozás ma már nemcsak tudományos konszenzuson alapuló tény, de bárki a saját szemével láthatja, sőt bőrén érezheti: csak a közelmúltból gondoljunk az Egyesült Államokban pusztító hurrikánokra, az idei hazai nyárra, vagy az épp magunk mögött hagyott szeptemberi időjárására.

Időjárás: elkezdhetünk komolyabban megijedni
A szeptember ízelítőt adott, mit várhatunk az éghajlatváltozástól. És ez még csak a kezdet.

Az ok köztudottan a Földet „buborékként” körbevevő üvegházhatású gázokban keresendő, az elnevezés sokat mondó. Tényleg ugyanúgy működnek, mint egy üvegház: a felszínről visszaverődő napenergiát nem engedik az űrbe távozni, egy részét visszasugározzák a földre.  A fő „bűnös” pedig óriási mennyisége okán a szén-dioxid.

Üvegházgázok nélkül az élet ma ismert formájában nem létezne, bolygónk fagyos hólabdaként keringene a Nap körül. A baj azzal van, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével soha nem látott sebességgel és nagy mértékben nő a légköri CO2 mennyisége, ezzel a felmelegedés.

Ehhez a természet már nem tud alkalmazkodni, olyan gyökeres változások indulhatnak el, ami létében fenyegeti az emberi civilizációt.

De ne szaladjunk előre, van időnk megállítani a folyamatot, de legalábbis a legkomolyabb forgatókönyvet elkerülhetjük. Csak el kellene kezdeni tenni érte.

Ezt is elértük: Földanya elkezd büntetni
Három európányi területen olvadhat fel az örökké fagyott talaj, amelyből a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházgáz szabadul a légkörbe nagy mennyiségben.

A metán 28-szor durvább

Köztudott, globális szinten milyen erőfeszítések történnek a széndioxid-kibocsátás mérséklésére, miközben az „átlag ember” kevés ismerettel rendelkezik egy sokkal agresszívabb üvegházhatású gázról, a metánról.

Pedig 28-szor erősebb üvegházhatást okoz, és jelenleg ez adja az emberi eredetű üvegházhatás 17 százalékát. Erősebb, agresszívabb, hatékonyabb?

Nem a legjobb megfogalmazás, de azt mondhatjuk: hatékonyabb. Egész pontosan arról van szó, hogy azonos tömegű metán 100 év távlatában 28-szor akkora melegedést okoz, mint a szén-dioxid. A most kibocsátott metán hatása ezer év múlva viszont szinte már elhanyagolható

– mondja a 24.hu-nak Dr. Haszpra László, az Országos Meteorológiai Szolgálat tudományos tanácsadója, az ELTE címzetes egyetemi tanára.

Hosszú távon kémiailag lebomlik, a légkör oxidatív folyamatainak köszönhetően CO2 válik belőle. Még mindig a kisebbik rossz.

Kérődzők szellentése

A metán természetes forrásból és emberi tevékenység által jut a légkörbe, utóbbi felelős a kibocsátás kétharmad részéért. Eredete nagyrészt a szerves anyag bomlása:

  • Egyik legfontosabb fosszilis energiaforrásunk, a földgáz átlagosan 97 százalékban metánból áll, ősi szervezetek bomlásának eredményeként hatalmas mennyiségben csapdázódott a föld alatt.
  • Az elhullott növényi, állati részek oxigénmentes környezetben történő bomlása metántermeléssel jár, bármikor megfigyelhetjük tavak, folyók, mocsarak, tengerek fenekéről fel-feltörő buborékok formájában.
  • Egyes állatok emésztőrendszerében nagy mennyiségben keletkezik, ilyenek a kérődzők és például a termeszek. Utóbbiak apró állatok, de óriási tömeget képviselnek, az élő szervezetek közül a legfontosabb kibocsátók közé tartoznak.

Fentiek alapján jön a képbe az emberi tevékenység, amely mondhatni koncentrálja és felerősíti a metánképződést. Ilyen a hulladék- és szennyvízkezelés, a gázszállítás során gyakori szivárgások, fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a vízzel elárasztott, országnyi méretű rizsföldek, illetve az igényeink kielégítésére tartott kérődző állatok a kecskén, birkán keresztül a szarvasmarháig.

Nehéz elképzelni, de az ember számlájára írható metán körülbelül 25 százaléka ezen haszonállatok bélrendszeréből kerül a légkörbe. Az emésztőrendszerükben élő, a tápanyag feldolgozását segítő baktériumok termelik

– erősíti meg a professzor.

Öngerjesztő folyamattá válhat

És van még egy ijesztő tény, amiről a közelmúltban úgy írtunk: Földanya türelme is véges, már el is kezdte büntetni az emberiséget. Szárazföldjeink területének 20 százalékán, 30 millió négyzetkilométeren állandóan fagyott a talaj, ez az úgynevezett permafroszt.

Jókora mennyiségű metán van itt a jég csapdájában, a globális felmelegedés hatására viszont a permafroszt olvad: eddig kétmillió négyzetkilométer már felolvadt, 2100-ig összesen 10 millió négyzetkilométerrel számolhatunk.

Permafroszt Oroszországban Fotó: Samuel Blanc/Biosphoto/AFP

A rossz hír az, hogy ez már annak az öngerjesztő folyamatnak a kezdete, amire a tudósok régóta figyelmeztetnek.

A „jó hír”, hogy a permafrosztból várhatóan kiszabaduló metán még mindig nem meghatározó az emberi tevékenységgel kikerülő mennyiséghez.

Magyarul még mindig csak rajtunk múlik.

Most még nem késő

Mit tehetünk? Az első és legfontosabb nyilvánvalóan az üvegházgázok kibocsátásának drasztikus csökkentésével mérsékelni a felmelegedést. Hatékony technikai megoldásokkal ki kell szűrni a szennyvíz- és hulladékkezelés során keletkezett gázokat, meg kell szüntetni a földgázvezetékek szivárgását, veszteségeit.

De mi lesz a mezőgazdasággal? Enni kell, ráadásul évről-évre több embert kell etetni.

Ezt a kérdést is a tudománynak kell megoldania. Haszpra László elmondta, komoly kutatások folynak, hogyan lehet a rizstermesztést a termésátlag csökkenése nélkül úgy megoldani, hogy ne kelljen hozzá elárasztani a földeket.

A kérődzők esetében a táplálás terén lehet közbelépni: olyan takarmányra van szükség, amelynek megemésztése kevesebb metán kibocsátásával jár.

A metán esetén is igaz, amit cikkünk elején írtunk: időnk és eszközeink is vannak a klímaváltozás mérséklésére, de záros határidőn belül el kell kezdeni cselekedni.

(Kiemelt fotó: Christof Stache/AFP)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik