A korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a genetikai fejlődés miatt alakult át a szúnyogok által terjesztett kór viszonylag enyhe betegségből súlyos egészségügyi problémává. A vírus a felnőttekre is veszélyt jelent, igazán azonban a magzatokat fenyegeti – születési rendellenességeket és neurológiai károsodásokat okozhat.
Asit K. Pattnaik, a Nebraskai Virológiai Központ szakértője kollégáival a közelmúltban kimutatta, hogy az utóbbi idők járványait kiváltó mutáns vírus fehérjeburkában megtalálható egy olyan cukor, az N-kapcsolt glikán, amely nincs jelen a kórokozó korábbi törzseinek többségében.
A kutatók azt is felfedezték, hogy az átalakult vírus nagyobb valószínűséggel jut be az egerek véráramából az állatok agyába. A kísérletek során az N-kapcsolt glikánnal rendelkező kórokozók gyakrabban váltottak ki gyulladást az agyban, ezzel pedig a halál kockázatát is növelték.
Az a vírus, melynek külső borításán nincs ott a cukor, nem jut be könnyedén az agyba
– mondta Pattnaik. A szakértő hozzátette, a kórokozó korai mintáiban nem volt jelen a glikán, a 2007 után kialakult típusokban azonban igen.
A nebraskai szakértők eredményei magyarázatot adhatnak arra, hogy az elmúlt években miért okozhatott a Zika kisfejűséget a fertőzött újszülötteknél. A mutáns törzsek ugyanis a magzat agyát elérve károsíthatják az idegsejteket.
Az új tanulmány bemutatásával nagyjából egy időben egy kínai kutatócsapat olyan aminosav-változatot is azonosított az újabb vírustörzsekben, amely szintén növeli a kórokozó veszélyességét. Pattnaik úgy véli, ez is bizonyítja, hogy több faktor is hozzájárult a Zika átalakulásához.
