A lelőhely a dél-szibériai Csulim folyótól nem messze, Bolsoj Ileknél található. A maradványokat a szerencsének köszönhetően fedezte fel a Szergej Lescsinszkij, a Tomszk Állami Egyetem munkatársa által vezetett csapat idén nyáron. Az egyetem közleménye alapján a szakértők egyáltalán nem számítottak arra, hogy kövületeket találnak majd.
Úgy tűnik, hogy a csapat egyelőre nem azonosította pontosan az érintett fajokat.
A kutatók szerint a lelőhelyen feltárt mamutcsontok többsége törött, ugyanakkor nem találtak rajtuk ragadozóktól származó nyomokat – például harapások jelét. Ez arra utal, hogy a nagy testű növényevők emberek áldozatául estek, ami könnyen elképzelhető, hiszen őseink előszeretettel vadásztak mamutokra.
A szakértők úgy gondolják, hogy a területen felfedezett dinoszaurusz-maradványok 120-100 millió évesek, azaz a krétából, a mezozoikum harmadik szakaszából származnak. Korábban a környéken kevés hasonló korú lelet került elő.
Nem ez volt az első alkalom, amikor efféle lelőhelyet tártak fel Oroszországban. Az állam egyik legnagyobb dinoszaurusz- és mamuttemetője a dél-szibériai Kemerovói terület Sosztakovszkij Jar nevű helyszínén fekszik. A kutatók szerint Bolsoj Ilek jelentősége ezen lelőhelyéhez hasonlítható.
Szibéria egyébként igen gazdag a több tízezer éves, késő pleisztocén kori maradványokban. Néhány éve jégbe fagyva fedeztek fel remek állapotban konzerválódott barlangi oroszlánkölyköket, a területen pedig olyan nagy mennyiségben fordulnak elő a mamutleletek, hogy valóságos szakma épült az agyarak illegális kiásására és eladására.
A Lescsinszkij vezette kutatók azt tervezi, hogy a jövőben folytatják az ásatásokat Bolsoj Ileknél. A szakértők bíznak benne, hogy a helyszínen ősi emberekre utaló nyomokat is azonosíthatnak.
