Tudomány

Bármikor kitörhet az Európára is veszélyes vulkán

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 04. 12. 12:31

Korábban a témában:

Az Etna márciusi kitörése ideig-óráig ismét ráirányította a figyelmet a vulkánokban rejlő veszélyekre, ám a világ közvéleményét azóta már sokkal fontosabb dolgok kötik le. Jól is van ez így, nem élhetjük az életünket örök rettegésben, ám azért jó tudni: a tűzhányók jelentik az egyik legkomolyabb természeti veszélyforrást.

A tudósok és a vulkanológus szakemberek mindent megtesznek, hogy egyes kitöréseket előre jelezzenek, bár ez jelen tudásunkkal és technikai hátterünkkel sok esetben lehetetlen. De vannak azért kivételek: 2010 őszén például az indonéziai Merapi esetén ez sikerült, a helyi vulkanológus jó időben, helyesen meghozott döntése több tízezer ember életét mentette meg. Ugyanígy a vulkanológusok szakértő munkája és időben tett figyelmeztetése óvta meg emberek tízezreit a Fülöp-szigeteken 1991-ben kitört Pinatubo hatalmas kitörése során.

Az Etna kifutotta magát, a Hekla starthoz állt

Az Etna most csendes, nem okozott felfordulást, ám amikor egy hete erről beszéltünk Harangi Szabolccsal, az ELTE TTK egyetemi tanárával, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjével, a szakember azt mondta: a közeli jövőben az izlandi Hekla vulkán viselkedése lehet izgalmas. E kijelentés részleteiről kérdeztük most.

A Hekla Izland déli részén húzódik, mint egy 5,5 kilométer hosszú, feje tetejére állított hajó képét nyújtja, legnagyobb magassága 1491 méter, maga a hegy gerince pedig valójában kráterek sorozata. Több olyan tulajdonsága is van, amiért kifejezetten veszélyesnek tekinthetjük.

Az első és legfontosabb, hogy a kitörés pontos bekövetkeztét a legmodernebb műszerek is csak legfeljebb 30-60 perccel az esemény előtt képesek jelezni. Márpedig azt tudjuk, hogy a Hekla bármikor készen áll egy vulkánkitörésre. A tűzhányó alatt gyülemlő magma már nagyobb mértékben megemelte a földfelszínt, mint amekkorát közvetlenül a legutóbbi, 2000-es kitörése előtt regisztráltak – ez azt jelenti, magmakamrájában már nagyobb a nyomás, mint az előző kitörés előtt.

Ez Izland egyik legaktívabb vulkánja, működésében voltak hosszabb, több évtizedes szünetek, de az utóbbi fél évszázadban tízévente tört ki, most pedig már 17. esztendeje szunnyad. Sok ez vagy kevés? Annyit tudunk, hogy a Hekla esetében is minél hosszabb a szunnyadási idő, az ébredés annál hevesebb lesz, azaz annál erőteljesebb vulkánkitörés várható.

Bármikor megtörténhet, hogy a tűzhányó az egyik pillanatról a másikra aktivizálja magát, ami meglepetésként érheti az embereket – vélhetően még annyi idő sem marad, hogy a hírügynökségeket értesítsék, a vulkán már működhet. Ez különösen nyáron lehet veszélyes, amikor sok turista keresi fel a Heklát. Az előjelek megérkezése után nem biztos, hogy lesz elég idő a hegy elhagyására.

Élesben lehet tesztelni

A Hekla nincs egyedül ezzel a kiszámíthatatlanságával, vannak még olyan vulkánok, amelyek nem adnak előre sok jelet a kitörés megindulásáról. Harangi Szabolcs szerint a gyors kitörés oka az alábbiak lehetnek:

  • a szerkezeti mozgások hirtelen nyitnak utat az olvadéknak a felszín felé;
  • olyan mértékű túlnyomás jön létre a magmakamrában, például egy friss mélyről érkező magma benyomulása miatt, hogy ez már elegendő a magmatározó feletti 4-5 kilométeres kőzettest “pillanatok alatti” áttörésére.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a szakemberek még mindig dolgoznak azon, hogy ezeknek a nagyon gyors kitöréseknek a valódi okát megértsék és keressenek olyan jeleket, amik segíthetik az előrejelzést. A Hekla esetében például a kőzetekbe fúrt lyukakba tettek olyan érzékeny műszereket, amelyek minden feszültségváltozást pontosan mérnek, és ami segíthet abban, hogy a magma megindulását észlelni lehessen.

A felszín emelkedésének módja szintén nyújthat segítséget: amennyiben széles területen tapasztalják a kidomborodást (mint ahogy jelenleg), akkor nagyobb az esélye egy mélyebbről érkező bazaltos magma felszínre törésének. Ha a felszín emelkedése kisebb területre korlátozódik, akkor a sekély mélységben lévő nagyobb szilícium-dioxid tartalmú riolitos magma törhet a felszínre, ami hevesebb robbanásos kitörést jelenthet.

Kérdés persze, hogy ezeket az feltevéseket, hogyan fogja igazolni egy majdani kitörés. A vulkanológus szerint egy ilyen esemény nagyon sokat segíthet a vulkáni veszély előrejelzés pontosításán. Egyelőre ugyanis kevés az olyan eset, amikor a modern műszeres megfigyelések előjeleit élesben lehetett tesztelni.

Európa is a célkeresztben van

Addig is maradnak a száraz tények: az elmúlt bő ezer évben a vulkán 20-30 nagyon jelentős kitörést produkált, az európai kontinenst elérő vulkáni hamu nagy része a Heklából származik. Az izlandi vulkánokhoz hasonlóan nagy koncentrációban juttat a légkörbe ilyenkor fluort, ami bér kis koncentrációban hasznos – mint a fogkrémeknél -, de nagy mennyiségben káros az egészségre. Ez azonban a vulkán körzetében jelent komoly veszélyforrást, Európát nem veszélyezteti.

Ami a kontinenst illeti, nehéz megmondani, mire számíthatunk. Minden azon múlik, milyen a kitöréskor az uralkodó légmozgás, azaz “merre fújja a hamut a szél”. Persze csak akkor, ha rövid kitörést produkál.

Ha a Hekla megismétli azt, amit 1947 márciusában kezdett, akkor hosszú távú veszélyhelyzetre kell felkészülni: 70 éve egy teljes éven keresztül tartó vulkánműködés kezdődött. A legrosszabb, közel sem valószínűtlen esetben Nyugat-Európa légiközlekedése ismét leállhat a 2010-ben tapasztaltakhoz hasonlóan. Van ennél azonban ennél még komolyabb hatással járó forgatókönyv is.

Egy erőteljes robbanásos kitörés során, amennyiben a légköri viszonyok úgy hozzák, akár fojtó, az egészségre káros vulkáni szmog telepedhet a kontinensre – mondja a vulkanológus, de megismétli, ehhez sok körülmény, mondhatni balszerencsés együttállása szükséges. Mint például:

  • a Hekla nagy mennyiségű vulkáni anyagot (vulkáni hamut és gázokat) lövelljen ki;
  • a légáramlatok a kontinens fölé sodorják ezt a hamut;
  • felettünk épp magas nyomású légköri képződmény, anticiklon alakuljon ki, ami a föld szintjére préseli a vulkáni hamuval és gázokkal teli szennyezett levegőt – ez különösen nagy problémát okozhat nyáron, kánikulai időben.

Egy szó, mint száz: a Hekla potenciálisan nagy veszélyt jelent Európára, amire jó felkészülni, inkább előre, mint utólag szembesülni az eseményekkel. Innentől kezdve csak az a kérdés, mikor jön el ez a szembesülés.

(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERLIN, GERMANY - MAY 03:  Abdulrahman Mohamed, a Syrian refugee, carries pieces of furniture as he helps a friend move out of a shelter for refugees and migrants in Marienfelde district to an apartment in the city as other shelter residents walk past on May 3, 2017 in Berlin, Germany. The shelter currently houses approximately 450 people, the majority of whom are still waiting for their asylum applications to be processed. Most of the residents come from countries including Syria, Iraq, Afghanistan and Iran, as well as Lebanon, Turkey and Chechnya, and half of them are under 18, as the shelter only admits families. Most of the children go to local schools and German has become their common language. Germany took in over one million refugees and migrants between 2015 and 2016.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.