Tudomány

A környezetszennyezés a legkegyetlenebb gyerekgyilkos

24.hu
24.hu

2017. 03. 07. 17:43

Az öt évesnél fiatalabb korban elhunyt gyermekek halálának több mint egynegyedét okozza az egészségtelen közeg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése szerint 1,7 millió gyermek él olyan környezeti kockázatoknak kitéve, mint amilyen a légszennyezés, a passzív dohányzás, vagy a rossz minőségű ivóvíz.
Korábban a témában:

Margaret Chan, a WHO főigazgatója szerint a szennyezett környezet halálos, és ez kifejezetten igaz a fiatal gyermekekre. A fejlődő szerveik és immunrendszerük, illetve kisebb testük és légutaik miatt különösen veszélyezteti őket a rossz minőségű levegő és víz.

A legnagyobb fenyegetést a légszennyezés jelenti. A számítások alapján évente 570 000 öt évnél fiatalabb gyermekkel végez a szabadban vagy fedett helyen belélegzett káros levegő, illetve a rossz levegő okozta betegségek – ilyen kór például a tüdőgyulladás.

A szennyezett levegőnél semmi sem veszélyesebb a gyermekekre, még a malária és a nem megfelelő ivóvíz sem szed ilyen megdöbbentően sok fiatal áldozatot.

A légszennyezés azonban egyéb módon is károsítja a gyerekeket. A szakértők szerint a szennyezés évente egymillió koraszüléshez vezet, és további milliók élethosszig tartó légúti megbetegedésének – például asztmájának – kialakulását okozza. Sőt, a rossz levegő tartós belélegzése fiatal korban fejlődési rendellenességeket is előidézhet. Egy 2015-ös londoni kutatás rámutatott, hogy kilenc éves kor fölött azoknak a gyerekeknek, akik a város szennyezettebb részein nőttek fel, akár 10 százalékkal is kisebb lehetett a tüdőkapacitása, mint átlagos kortársaiknak.

A nem megfelelő szennyvízelvezetés illetve a rossz minőségű ivóvíz szintén igen kockázatos az öt évnél fiatalabbakra, csak a hasmenés évente 361 000 gyermek halálát okozza. Bár a probléma a megfelelő fejlesztésekkel orvosolható lenne, a számok azt mutatják, hogy a túlzott innovációnak is megvannak a maga veszélyei.

Az elektronikai hulladékok – például a telefonok és a számítógépek alkatrészeinek – nem megfelelő újrahasznosítása súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Évente nagyjából 20-50 tonnányi e-szemetet termelnek világszerte, ennek többségét Kelet-Ázsia fejlődő országaiba szállítják.

A hulladékot aztán sokszor olyan durva módszerekkel hasznosítják újra, mellyel toxinokkal és káros nehézfémekkel teli füst keletkezik. Ez nem csupán rákot, szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet, de fiatal korban az intelligenciát is csökkentheti.

A WHO-nak egyébként van ötlete a kétségbeejtő helyzet megoldására. A szervezet egy olyan módszereket tartalmazó listát közölt, melyekkel a kormányok csökkenthetik a kisgyermekeket fenyegető szennyeződések mértékét.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.