IMPERIAL SAND DUNES, CA - SEPTEMBER 28:  A digger removes sand drifts from the Mexican side of the U.S.-Mexico border fence on September 28, 2016 in the Imperial Sand Dunes recreation center, California. Without daily removal of the sand, the dunes would cover the fence and undocumented immigrants and smugglers could simply walk over it. The border stretches almost 2,000 miles between Mexico and the United States. Border security and immigration issues have become major issues in the U.S. Presidential campaign.  (Photo by John Moore/Getty Images)
Tudomány

Trump fala tönkreteheti a helyi ökoszisztémát

24.hu
24.hu

2017. 01. 30. 11:27

Az új amerikai elnök által tervezett fal nem csak az embereket fogja a határ mexikói oldalán tartani - állítja biológusok egy csoportja. A mesterséges határ komoly problémát okoz majd számtalan helyi fajnak is.
Korábban a témában:

Rengeteg olyan élőlény él az amerikai-mexikói határ környékén, melyek előszeretettel vándorolnak egyik ország területéről a másikra. Ilyen állat a jaguár, a sivatagi vastagszarvú juh, a gyalogkakukk, az arroyo varangy, illetve a fekete foltos gőte – utóbbi két faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetettként szerepel.

Howard Quigley, a nagymacskák védelmén dolgozó szakember szerint a fal megállíthatja a helyi állatok génáramlását, ez pedig hosszú távon beltenyészet kialakulásához vezethet.

Az új amerikai elnök még szerdán írta alá a fal megépítéséről szóló rendeletet. Egy közel 1 100 kilométer hosszú kerítés már így is létezik a nagyjából 3 300 kilométer hosszú határ mentén, melynek túlnyomó részét még George W. Bush idejében alakították ki.

Jesse Lasky, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója úgy gondolja, az egyik legnagyobb probléma az, hogy a 2005-ös úgynevezett Real ID Act (valódi igazolvány törvény) lehetővé tette a Belbiztonsági Minisztérium számára, hogy minden szabályozást – így a környezetvédelmi előírásokat is – megkerülve hozzon létre kerítést a határon.

A szakember szerint ez már akkor is igen aggasztónak tűnt, hiszen egy ekkora projektnek nem lenne szabad bármiféle ellenőrzés nélkül megvalósulnia.

Lasky saját elemzéseket végzett, hogy felmérje a kerítés hatásait. Tanulmányában kimutatta, hogy a már elkészült és a tervezett vonalak komolyan fenyegetik a texasi és kaliforniai partok, illetve az Arizona és Új-Mexikó, valamint a mexikói Chihuahua területeinek jellegzetes élővilágát.

Felborulhat a körforgás

A kutató kollégáival nyilvános adatbázisokat használt fel, hogy megvizsgálja, mely állatpopulációk fordulnak elő a határnál. Az elemzés után csapatával azt is ellenőrizte, hogy az érintett fajok milyen besorolást kaptak a Vörös listán.

A legnagyobb fenyegetettségnek kitett állatok közt négy olyan élőlény is szerepel, melyek vagy az Egyesült Államokban és Mexikóban, vagy globálisan számítanak veszélyeztetettnek.

A négy veszélyeztetett faj mellett 23 másik is nagy bajban van, mivel meglehetősen kis területen fordulnak elő a térségben.

Ha ez nem lenne elég, az élőhely kettévágása mellett az is súlyos problémát okoz, hogy az építkezésekkel az állatok számára védelmet adó növénytakaró egy része is eltűnik majd.

A fal felállítása után a veszélyeztetett állatok, valamint a kis élőhelyen előforduló élőlények a kihalás szélére kerülhetnek.

Ha a határnál található populációk eltűnnek, ezen élővilágok működőképessége csökkenhet

 – állapította meg Lasky.

Ha például a jaguárok – melyek elsősorban Mexikóban élnek, de egyedszámuk növekedésével egyre több merészkedik át az Egyesült Államokba – felszívódnak, a nagymacskák zsákmányait jelentő szarvasok és kistestű disznóféle pekarik száma jelentősen növekedni fog.

Hasonló jelenség már a világ több területén is lezajlott, hiszen nem csak az Egyesült Államokban épültek az állatok mozgását is akadályozó falak. Horvátország és Szlovénia közt egy menekültek feltartóztatására létrehozott vonal a helyi szürke farkasok és az eurázsiai hiúzok életét nehezíti meg, sőt, a szakértők szerint egy nap a barnamedvéket is ellehetetleníti majd.

Az Ausztráliában az 1880-es években kialakított, 5 600 kilométer hosszú dingóellenes kerítés pedig amellett, hogy kizárta a keleti oldalról a ragadozókat, teljesen felborította a körforgást.

(Live Scince)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.