Russel Adams, a Waterlooi Egyetem régésze kollégáival egy egykori folyó medrét tanulmányozták, amely Jordánia déli régiójában, Fejnan vádiban található. A szakértők a vizsgálatok során réz égetéséből származó nyomokat találtak, ami arra utal, hogy az újkőkorszak végén élő emberek a környéken kezdetleges fémmegmunkálással foglalkoztak.
A korszak fordulópont volt fajunk történetében, hiszen a fémből készült szerszámok sokkal tartósabbak és erősebbek voltak a korábbi eszközöknél. A neolitikumot követő időszakot a környéken a rézkor követte, ami a kőkorszak és a bronzkor közti átmeneti kort jelentette. A technológiai fejlődés a modern világ alapjait rakta le.
Adams szerint a fémmegmunkálással próbálkozó populációk tűzzel, agyaggal és rézérccel kísérleteztek, ez a három tényező volt szükséges a korai fémeszközök előállításához. A Közel-Keleten a mai Fejnan területén voltak megtalálhatóak a leggazdagabb rézlelőhelyek, így bőven akadt alapanyag.
A korszak mesteremberei faszenet és a környéken nagy számban fellelhető kékes-zöld rézércet használták, melyet kerámia olvasztóedényekbe helyeztek. Mivel a réz megmunkálása erő- és időigényes feladat volt, a korban a fém központi tényezővé vált a társadalomban. Az ekkortájt keletkezett tárgyak többsége egyszerű és hétköznapi szerszám volt. Ha valaki képes volt díszes és bonyolult eszközöket alkotni, azzal hamar elnyerhette csoportja tiszteletét.
Ahogy fejlődött a technológia, egyre bővült a termelés is. Az időszámítás előtti 3. évezred közepére már fejlett olvasztókemencék és valóságos gyárak is létrejöttek. Adams úgy gondolja, a régióban zajlott le a történelem első ipari forradalma.
A fejlődés azonban a környezeten is otthagyta a nyomát. A termelés során olyan anyagok maradnak hátra, mint az ólom, a cink, a kadmium, az arzén, a higany, vagy a tallium. A szennyeződéseket felszívták a környék növényei, melyeket lelegelve előbb az állatok szervezetébe kerültek be a veszélyes anyagok, majd a juhokat és kecskéket elfogyasztva az emberek testébe is.
Adams szerint ez komoly egészségügyi problémákat okozhatott a korabeli népességnél. Nem kizárható, hogy a szennyezések bizonyos esetekben meddőséghez, fejlődési rendellenességhez és korai halálhoz vezettek. Hogy az anyagok valóban veszélyeztették az embereket, azt az is bizonyítja, hogy korábban a kutatók rengeteg olyan római kori csontleletet találtak a környéken, melyekben magas volt a veszélyes fémek szintje.
Adams és csapata most azon dolgozik, hogy a bronzkorból származó szennyezések nyomait is felkutassák. Fejnan területe a korszakban a fémmegmunkálás központja volt, ezért a régészek minden bizonnyal megtalálják majd a környezetrombolás ősi nyomait.
(Via: Past Horizons)
