Tudomány

Az ausztrál farmerek rászálltak a dingókra, a természet pofonnal jutalmazott

24.hu
24.hu

2016. 12. 05. 17:40

Egy új kutatás szerint elég rosszul sült el az ausztrál farmerek azon törekvése, hogy kiirtsák a dingókat.
Korábban a témában:

Az 1880-as években építették fel a világ leghosszabb, összesen 5 614 kilométer hosszú kerítését Dél-Ausztrália és Queensland területén. Az ausztrálok ezzel olyan szakaszt hoztak létre, amellyel sikerült a dingókat elzárni a haszonállatoktól. A keleti oldalon a ragadozókat szisztematikusan irtották, de alapvetően szabadon vándorolhattak és szaporodhattak a nyugati területeken.

A kerítés a közelmúltban remek környeztet biztosított Dr. Mike Letnic, az Új-Dél-Walesi Egyetem szakemberének új kutatásához. A tudós csapatával olyan légi fotókat vizsgált meg, melyek a keleti oldal két terület mutatták be. A földek közül az egyiken a legeltetés még ma is zajlik, a másikon azonban az 1970-es években megszűnt. A területek képeit aztán összehasonlították két nyugati helyszín fotójával.

A négy régió alapvetően hasonló éghajlatú volt, és mind az 1948. és 1999. között zajló felmérések során lett lefényképezve.

A szakértők korábban megtudták, hogy mindkét dingómentes övezetben elszaporodott egy helyi fás cserjefaj, amely komoly problémát jelent a környék farmerei számára. Az elmúlt évtizedekben a növény drasztikusan terjedt a félig száraz területeken. Ezzel szemben azokon a részeken, ahol a dingók szabadon közlekedhetnek, a cserjék száma csak elhanyagolható mennyiségben növekedett.

Letnic és csapat megvizsgálta, hogy a jelenség hátterében milyen tényezők állhatnak. Az elemzés kimutatta, hogy a ragadozók távol tartása 26-48 százalékkal növelte a cserje lefedettségét. A kapcsolat hátterében egy apró tényező, azaz egy őshonos rágcsáló, a  Notomys fuscus áll. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján sebezhetőként szereplő faj ugyanis megeszi a növény magját, ez pedig megakadályozza a cserje terjedését.

A dingók kirekesztése egy láncreakciót indított el. Azzal, hogy a környezetből eltűntek a csúcsragadozók, elterjedhettek a rókák és a macskák, amelyek éppen a kisebb emlősökre pályáznak. Ez pedig azt jelentette, hogy rövid időn belül megnyílt az út a kártékony növények korlátlan szaporodása előtt.

A csúcsragadozók igen komoly szerepet játszanak saját ökoszisztémájuk egészségében – ezt bizonyítja a Yellowstone Nemzeti Park farkaspopulációjának esete is. A dingók jelentőségét természetesen korábban is ismerték a szakemberek, azt azonban ezidáig nem sikerült kimutatni, hogy még a növényekre is ilyen súlyos hatással van a faj visszaszorulása.

A jelenség feltehetőleg a világ más tájain, más élőlényekkel hasonlóan játszódhat le.

Letnic szerint az állattenyésztők és a ragadozók közti konfliktusok komoly veszélyekkel járnak. Az élőlények kiszorítása visszafordíthatatlan láncreakciót indít meg, éppen ezért sok esetben érdemes a haszonállatok védelménél hosszútávúbb célokat is kitűzni.

Az ember természetesen nem csak a ragadozókat üldözi. Ausztráliában szintén komoly veszélynek vannak kitéve a nyulak, melyek ugyan valóban okoznak károkat a termésben, eltűnésük azonban teljesen felboríthatja az ökoszisztémát.

(Via: IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.