Tudomány

Méretes napvihar csapkodja épp a Földet

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 10. 27. 11:24

A Nap felszínéről a Földre érkező töltéssel rendelkező részecskék nagyobb kitörésébe, úgynevezett napszélbe vagy napviharba kerültünk, de nem kell pánikolni.

Az Egyesült Államokban van olyan is, hogy Űridőjárási Központ. Tényleg. Természetesen nem azzal foglalkoznak, hogy a Nemzetközi Űrállomás lakóinak mpndják meg naponta, esni fog-e az eső odafent, mert ugyebár ez marhaság. Viszont olyan különleges jelenségekre valóban figyelmeztethetnek, mint például az a napvihar, amely épp most “nyaldossa” a Föld felszínét.

Persze közvetlenül nem kell tartanunk ettől a jelenségtől. A Napból folyamatosan érkeznek töltéssel rendelkező részecskék a Földre, de ezek általában megsemmisülnek a légkör legfelső rétegeibe behatolva, amikor reakcióba lépnek a levegő elemeivel. Többek között ez okozza az északi sarkkör környékén megszokottnak számító sarki fényt.

Amikor azonban egy napkitörés során egyszerre viszonylag nagyobb mennyiségű ilyen részecske kezd száguldani a bolygónk felé, érdemes előre felkészülni. Továbbra sem az egészségünk van veszélyben, ám ilyenkor valószínűbb, hogy az aktív elektromágneses tulajdonsággal rendelkező részecskék hullámai megzavarhatják az elektronikus berendezéseket (például “magától” bekapcsolhat a riasztó), és torzíthatják a vezeték nélküli kommunikációt (ha véletlenül szétkapcsol egy aktív hívás, vagy nehezen értjük a beszélgetőpartnerünket, akár ez is lehet az oka).

Szerencsére a mostani napvihar ugyan erősnek számít, de az amerikai hivatal szerint nem kritikus, ezért egy magunkfajta átlagember szinte semmit nem vesz észre a dologból. Azoknak esetleg lehet dolguk, akik műholdakkal foglalkoznak (ezeket ugyanis akár apróbb pályamódosításra is késztetheti a jelenség), vagy mondjuk városi áramhálózatok, navigációs rendszerek üzemeltetésével foglalkoznak.

Okozott már komoly gondokat is a napvihar

Bár egyelőre sehonnan nem jelentettek a napszélhez köthető jelentősebb problémákat, tavaly novemberben például több órára le kellett zárni Svédország légterét, mert az anomálisa leállította a légiirányítási rendszereket. 1989-ben egy erősebb kitörés Kanadában okozott áramellátási gondokat több városban, és közel 1600 műholddal ideiglenesen megszakadt a kapcsolat. A legkorábbi, egyértelműen napviharnak tulajdonított leállást 1859-ből ismerjük, ekkor teljesen elnémultak az Európa és Amerika közötti távíróvonalak, a kezdetlegesen szigetelt elektromos berendezések miatt pedig több helyen tűz ütött ki. Igaz, legalább a sarki fény lejött egészen RÓma, Havanna és Hawaii vonaláig.

A mostani naptevékenység egyáltalán nem ennyire erős, és ma már az amerikai szervezet mellett több más forrásból is idejében értesülhetünk arról, ha valóban nagy veszélyt jelentő napszélre kell számítani.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.