Tudomány

Elsötétült egy egész város az égi tünemény miatt

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 09. 30. 13:00

A fényszennyezés fogalmával sokan csak akkor találkoznak, amikor a városból kiszabadulva egy estét töltenek a szabad ég alatt. Atyaég, hiszen ez tele van csillaggal! Persze, eddig is tele volt, csak épp a sűrűn lakott területek kismillió fényforrása miatt egyzerűen nem lehet rendesen megfigyelni az éjszakai égbolt valódi kinézetét.

A nagy népsűrűségű, településekkel bőven ellátott Magyarországon szinte nincs is olyan hely, ahol teljesen zavartalanul szemlélhetnénk az eget mindennemű földi fényforrás zavarása nélkül (talán a Zselici Csillagoségbolt-park kivétel), de más országokban is hasonlóan gondot jelent a fényszennyezés, főleg akkor, ha még a csillagos éjszakáknál is különlegesebb égi tüneményeket lehetne megfigyelni. Még szerencse, hogy vannak olyan döntéshozók, akik példásan állnak a problémához.

Így történt például mindez szerdán Izland fővárosában, Reykjavíkban, ahol már korábban lehetett tudni, hogy azon az éjszakán valószínű az északi fény megjelenése. A hírre azonnal reagált a város önkormányzata, és bejelentették: este 10-kor egy órára lekapcsolják a teljes közvilágítást a város központjában és több egyéb kerületében is, hogy a lakosok zavartalanul nézhessék a különleges jelenséget. Volt, aki videón is meg tudta örökíteni az eseményt, amelybe valóban csak néhány lakásból kiszűrődő lámpa zavar be.

Ráadásul, amikor kiderült, hogy a pontosan nem igazán előre jelezhető esemény igazából csak az elsötétítés végére vált láthatóvá, a város vezetése azonnal meghosszabbította a mesterséges fényszünetet éjfélig. Ugye, hogy lehet egy várost rugalmasan is vezetni?

Az északi fény (aurora borealis) egyébként az úgynevezet napszél következménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Napból érkező, töltéssel rendelkező részecskék, amelyeket a Föld mágneses mezeje legtöbbször eltérít, a mágneses pólusok környékén néha bejutnak a légkörbe. Ezután összeütköznek a légkör atomjaival, amelyeket ionizálnak, és a gerjesztett atomok a kísértetiesnek látszó fényjelenség közben térnek vissza alapállapotukba. Az, hogy milyen színű a sarki fény, az adott atomok és molekulák sűrűsége határozza meg. A látható tartományban leginkább az oxigén zöld s vörös, valamint a nitrogén kék-ibolya sugárzását lehet megfigyelni.

Magyarországon szinte semmi esély az északi fény megpillantására, túl messze vagyunk a mágneses pólustól. Az északi országokban többször elkapható jelenséget csak nagyon ritkán észlelték délebbről: 1859. szetember elsejének éjszakáján viszont több feljegyzés szerint is olyan erős geomágneses vihar dúlt, hogy még a Karib-szigeteken is lehetett látni a fényjelenséget, az Egyesült Államok több keleti államában pedig olvasni is lehetett az éjszaka közepén a természetes megvilágításban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Hungarian director István Szabó at the German Directors Award Metropolis ceremony at the University of Television and Film in Munich, Germany, 09 November 2014. Szabó is receiving an award for his life's work. This is the 4th time the prize, which comes with a 50,000 EUR endowment is awarded. Photo: TOBIAS HASE/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.