Tudomány

Szinte gyerekként találta fel a gyufát Irinyi János

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 05. 17. 17:00

Korábban a témában:

A tűz “megszelídítése” korszakalkotó lépés volt az emberiség történetében, ehhez viszont elengedhetetlen volt a tűzgyújtás képességének elsajátítása. Az első gyufa egy hegyezett pálca volt, amit addig kellett egy száraz fában kialakított mélyedésben forgatni, míg felforrósodott, és lángra lobbantotta a hozzá érintett száraz füvet. Egyszerűnek hangzik, de komoly gyakorlatot igényel.

Az ókorban aztán megismerték a vasat, ekkor már kovakővel csiholtak szikrát, később hegyi kristályból vagy üvegből csiszolt lencséket is használtak, amelyekkel a Nap sugarait fókuszálták egy pontra. Egészen a XVIII. század végéig nem is történt előrelépés, ekkor azonban elkezdték tűzgyújtásra használni a már régóta ismert foszfort: ez az anyag a levegőn vagy enyhe dörzsölés hatására könnyen gyulladt.

Így alakult ki lassan a ma is ismert gyufa, aminek magyar neve a német gyújtófa fordítása és rövidítése.

Sav és robbanás

Párizsban, 1805-ben dobták piacra az úgynevezett mártógyufát. Ennek lényege, hogy a fej kálimklorátot tartalmazott, ami kénsavba mártva meggyulladt – a boltokban egy üvegcse kénsav kíséretében árulták. Nem nevezhetjük biztonságos eszköznek, a korabeli feltalálók is a kénsav kiiktatásán dolgoztak.

A század első felében megszületett a dörzsgyufa. Ennek fejét egy olyan elegy alkotta, ami érdes felülethez dörzsölve egy heves robbanás kíséretében meggyulladt. Jutott a forró anyagból mindenhova, számtalan baleset történt, ráadásul elviselhetetlen szag kísérte, több városban be is tiltották árusítását. Adott volt tehát a feladat, amit Irinyi János oldott meg diák korában.

“Ebből áll a találmány”

Nemesi családban született Erdélyben 1817. május 17-én. A bécsi Politechnikumban tanult kémiát, és itt, az egyik előadáson jött a korszakalkotó felszerelés. Történt ugyanis, hogy egyik professzora, Meissner Pál egy kísérletet mutatott be a hallgatóknak.

Meissner többek között az ólom hiperoxidjáról tartott fölolvasást s a barna port kénvirággal dörzsölgette üveg-mozsárban, ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyulni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogy ha kén helyett foszfort vett volna, ez már régen égne. Ebből áll a találmány. Egy F. nevű fiatalember azt a tanácsot adta: vegyek magamnak rá privilégiumot

– írta később Irinyi.

Irinyi János (Wikipedia)

A mindössze 19 éves fiatalember a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos biztonsági gyufa őséhez. A gyulladás során nem történt robbanás, és zajtalan volt – ezért nevezték biztonsági gyújtónak.

Első Pesti Gyújtógyufák

Magyar szabadalmi törvény akkoriban nem volt, osztrák szabadalmat Irinyi nem akart magának. Tőkéje sem volt, így találmányát még abban az évben, 1836-ban eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek. Ő elkezdte a biztonsági gyufa tömeges gyártását, és hatalmas vagyonra tett szert. Irinyi pedig a kapott 60 forintból németországi kémiai és gazdasági tanulmányait finanszírozta.

A tudománynak szentelte magát, elméleti kémiai értekezést írt a savakról, de foglalkozott a szikesedő talajok javítási lehetőségeivel is. 1840-ben tért haza, és megalapította saját gyárát, az Első Pesti Gyújtófák Gyárát.

Irinyi János erős hazafiúi érzelmektől fűtve aktívan részt vett a forradalmi mozgalmakban, feltehetően öccse, Irinyi József segítségére volt a 12 pont megfogalmazásában is. A szabadságharc idején Kossuth kérésére a fegyvergyártás országos felügyelője és a nagyváradi lőporgyár igazgatója lett őrnagyi minőségben. A bukás után börtönbe került, ahonnan 1850-ben szabadult amnesztiával.

Kivonták a foszfort

Ekkor visszavonult a közélettől, vértesi birtokán mezőgazdasági kísérletezésekbe fogott. Ezek azonban felemésztették vagyonát, így először könyvelőként, majd a debreceni malom igazgatójaként dolgozott. 1895 decemberében hunyt el Vértesen.

Miközben a gyufa feltalálójaként ismerjük, Irinyi modern felfogásával az elméleti kémia területén is maradandót alkotott, de részben az ő nevéhez fűződik a magyar tudományos szaknyelv megalkotása is. Tény az is, hogy ma már nem pontosan az ő gyufáit használjuk. Nagy “hibája” volt ugyanis, hogy a gyufa feje erősen mérgező foszfort tartalmazott, a súlyos mérgezések miatt pedig a XX. század elején fokozatosan betiltották az európai országokban.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US President Donald Trump (C), Secretary of Defense James Mattis (L) and US Navy Captain Richard McCormack (R) attend an operations briefing at the pre-commissioned USS Gerald R. Ford aircraft carrier in Newport News, Virginia, March 2, 2017. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.