Tudomány

Három napja van a most felfedezett „forró Jupiternek”

Dávid Imre
Dávid Imre

városlakó. 2016. 04. 11. 12:58

A Science Daily híre szerint egy rendkívül ritka hármas naprendszert fedeztek fel a Universty of Notre Dame kutatói. A Földtől 685 fényévre lévő rendszernek legalább négy bolygója van: köztük a KELT-4Ab, egy ún. „forró Jupiter” is. A forró Jupiterek olyan gázóriások, amelyek meglepően közel keringenek a napjukhoz. A nem mindennapi felfedezésről a The Astronomical Journalban számoltak be a kutatók.
A ritka hármas naprendszert a University of Notre Dame csillagászai fedezték fel.
Korábban a témában:

A Science Daily híre szerint egy rendkívül ritka hármas naprendszert fedeztek fel a Universty of Notre Dame kutatói. A Földtől 685 fényévre lévő rendszernek legalább négy bolygója van: köztük a KELT-4Ab, egy ún. „forró Jupiter” is. A forró Jupiterek olyan gázóriások, amelyek meglepően közel keringenek a napjukhoz. A nem mindennapi felfedezésről a The Astronomical Journalban számoltak be a kutatók.

A bolygót a KELT (Kilodegree Extremely Little Telescope) észlelte először. A távcső legfontosabb feladata a különösen fényes csillagok megfigyelése, és az olyan bolygók felfedezése amelyek a szokásosnál közelebb keringenek a napjukhoz. A KELT képei azt mutatták, hogy a KELT-A nevű nap fénye rendszeres időközönként elhalványul; ezután kérték fel Justin R. Creppet, a Notre Dame fizikai tanszékének adjunktusát, hogy a Keck teleszkóppal alaposabban is vizsgálja meg a naprendszert, és készítsen róla fényképeket.

Ő fedezte fel, hogy a forró gázóriásnak nem egy, hanem egyenesen három napja van.

„Észrevettem, hogy egy másik pont is van a közelben, amelyről azt feltételeztük, hogy egy második nap – mondta a tudós a Science Daily-nek nyilatkozva. – Aztán, amikor tovább elemeztem a felvételeket, rájöttem, hogy nem egy, hanem két további pont is van. Ezek nélkül a fotók nélkül sosem jöttünk volna rá erre.”

A KELT-4Ab nagyjából másfélszer akkora, mint a Jupiter és háromnaponta kerüli meg a rendszer központi csillagát. A másik két nap harmincévente megkerüli egymást, miközben a központi csillag és a bolygó körül is köröket írnak le – négyezer évente egyszer.

A csillagászok eddig négy bolygót találtak a hármas naprendszerben, az első kettőt Crepp és a tanítványai fedezték fel.

Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan jutnak el a bolygók az állandó pályájukra – magyarázta a kutató. – Ennek a felfedezésnek köszönhetően a bolygók születéséről és evolúciójáról is sok mindent megtudhatunk.

A kilencvenes évek közepéig a csillagászok azt hitték, hogy a Jupiterhez hasonló gázóriások kivétel nélkül minden esetben a naprendszerük külső régióiban találhatók. Igen ám, csakhogy miután 1995-ben felfedezték az első forró Jupitert, ez az elmélet azonnal megdőlt.

Crepp és társai azóta szisztematikusan keresik az ilyen forró gázóriásokat, hogy megpróbálják megérteni, hogyan kerültek olyan közel a napjukhoz. „Ma is azt gondoljuk, hogy a központi csillagtól távolabb alakultak ki, hogy aztán később valamilyen módon beljebb vándoroljanak – fejtegette a tudós. – Elképzelhető, hogy a társcsillagok miatt módosul ilyen jellegzetes módon a pályájuk.”

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.