A Science Daily híre szerint a University of Colorado Boulder kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy őseink okozhatták egy Ausztráliában élt óriásmadár, a Genyornis newtoni kipusztulását. Gifford Miller professzor, a kutatás vezetője szerint a több mint két méter magas futómadár az ember 50 000 évvel ezelőtti betelepülése előtt szinte mindenütt megtalálható volt a kontinensen. Mára azonban teljesen kipusztult – számos más, a legendás ausztrál megafaunába tartozó állattal együtt: mint a 450 kilós óriáskenguru, a kéttonnás vombat, a hét és fél méteres gyík, a 130 kilós erszényes oroszlán vagy a bogárhátú méretű teknős.
Miller és csapata a Genyornis-tojások héján található égésnyomokból következtetett arra, hogy az ember közvetlenül felelős a nagy madár kipusztulásáért. Mint írták, minden jel arra utal, hogy őseink nagy mennyiségben gyűjtötték a sárgadinnye méretű tojásokat, amelyeket aztán megsütöttek és megettek.
„Tudomásunk szerint ez az eddigi első és egyetlen bizonyíték arra, hogy az emberek rendszeresen vadásztak az azóta kipusztult ausztráliai óriásállatokra – írta Nature Communicationsben megjelent tanulmányban a professzor. – Eddig kontinens-szerte több mint kétszáz helyen találtuk meg a Genyornis jellegzetes módon elszenesedett tojásait.”
Miller szerint elméletüket az is alátámasztja, hogy a héjtöredékeket minden esetben egy három méternél kisebb körben, sűrűn egymásra dobálva találták meg. A karbonos kormeghatározás szerint a legfrissebb héjdarabkák cca. 47 000 évesek lehetnek, ami azt mutatja, hogy azután szenesedhettek el, miután az ember megjelent a kontinensen.
