EMBARGOED UNTIL MAY 29, 2013 19:00 CEST
A handout photo provided on May 27, 2013 by the European Southern Observatory of a Wide Field Imager on the MPG/ESO 2.2-metre telescope at  the La Silla Observatory in Chile shows the globular star cluster NGC  6752 in the southern constellation of Pavo (The Peacock). Studies of  this cluster using ESO’s Very Large Telescope have unexpectedly revealed  that many of the stars do not undergo mass-loss at the end of their  lives. RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / ESO  - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / AFP / EUROPEAN SOUTHERN OBSERVATORY / HO
Tudomány

A gömbhalmazokban találhatjuk meg az intelligens földönkívüli életet

24.hu
24.hu

2016. 01. 12. 12:53

Egy új tanulmány szerint a Tejút határvidékén megbúvó gömbhalmazokban találhatjuk meg az intelligens földönkívüli életet.  A tudósok szerint a gömbhalmazok nagyjából tízmilliárd éve alakulhattak ki. Csillagaik ugyan viszonylag kevés, a bolygóképződés szempontjából fontos anyagot – például vasat és szilíciumot – tartalmaznak, de ha mégis születtek a halmazokban lakható planéták, valószínűleg sokkal hosszabb ideje léteznek már, mint nagyméretű napok körül keringő társaik, így több idejük volt arra is, hogy kialakuljon rajtuk az élet.
Egy új kutatás szerint a csillagokkal telezsúfolt halmazokban számos, az élet kialakulása és fejlődése szempontjából ideális bolygó lehet. Igaz, eddig még egyet se találtak.
Korábban a témában:

Egy, az Amerikai Csillagászati Társaság éves közgyűlésen ismertetett tanulmány szerint a Tejút határvidékén megbúvó gömbhalmazokban találhatjuk meg az intelligens földönkívüli életet. Az egyenként száz fényév átmérőjű halmazok mindegyikében közel egymillió csillag található, és majdnem olyan öregek, mint a galaxisunk. „Ahogy azt ez a tanulmány is alátámasztja, a gömbhalmazok ideális terepet jelenthetnek az intelligens civilizációk után kutató tudósok számára” – jelentette ki a közgyűlésen Rosanne DiStefano, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) csillagásza.

A tudósok szerint a gömbhalmazok nagyjából tízmilliárd éve alakulhattak ki. Csillagaik ugyan viszonylag kevés, a bolygóképződés szempontjából fontos anyagot – például vasat és szilíciumot – tartalmaznak, de ha mégis születtek a halmazokban lakható planéták, valószínűleg sokkal hosszabb ideje léteznek már, mint nagyméretű napok körül keringő társaik, így több idejük volt arra is, hogy kialakuljon rajtuk az élet.

Egy csillag körüli lakhatósági zóna (az a terület, amelyen belül folyékony formában megmaradhat a víz, a szerk.) nagysága nagyban függ az adott csillag méretétől. A nagyobb csillagok körüli lakhatósági zónák távolabb, a kisebbek körüliek pedig közelebb vannak a központi égitesthez. A gömbklaszterekben főleg a mi napunknál kisebb vörös törpék vannak; DiStefano és társai részben épp emiatt gondolják, hogy lakható bolygókat találhatunk bennük – hiszen a kisebb napok szoros közelségében keringő égitesteket kevésbé veszélyezteti más csillagok gravitációs vonzása.

Persze, egyelőre még korai lenne a közelgő UFO-invázióra készülve alufólia-sapkát húzni: eddig mindössze egyetlen bolygót találtak a gömbhalmazokban. A legtöbb csillagász úgy gondolja, hogy ezek a csillagrendszerek túl zsúfoltak ahhoz, hogy lakható bolygók alakuljanak ki bennük. DiStefano és munkatársai ennek ellenére optimisták, mint mondták, már korábban is találtak fémben szegény napok körül keringő exobolygókat.

A kutatók szerint a gömbhalmazokban jóval fejlettebb civilizációk alakulhattak ki, mint a miénk. Ráadásul éppen a zsúfoltságuk miatt: míg a mi naprendszerünkhöz legközelebbi nap négy fényévre (38,6 billió kilométerre) található, a klaszterekben jóval közelebb, átlagosan 1,6 billió kilométerre vannak egymáshoz a csillagok – ami nagymértékben megkönnyítheti a kommunikációt és az új világok felfedezését.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.