This NASA artist's animation obtained April 10, 2013 depicts an ultra-dense dead star, called a white dwarf, passing in front of a small red star. As the white dwarf crosses in front, its gravity is so great that it bends and magnifies the light of the red star. NASA's planet-hunting Kepler space telescope was able to detect this effect, called gravitational lensing, not through direct imaging, but by measuring a strangely subtle dip in the star's brightness. The red dwarf star is cooler and redder than our yellow sun. Its companion is a white dwarf, the burnt-out core of a star that used to be like our sun. Though the white dwarf is about the same diameter as Earth, 40 times smaller than the red dwarf, it is slightly more massive. The two objects circle around each other, but because the red dwarf is a bit less massive, it technically orbits the white dwarf. Kepler is designed to look for planets by monitoring the brightness of stars. If planets cross in front of the stars, the starlight will periodically dip. In this case, the passing object turned out to be a white dwarf not a planet. The finding was serendipitous for astronomers because it allowed them to measure the tiny "gravitational lensing" effect of the white dwarf, a rarely observed phenomenon and a test of Einstein's theory of relativity. These data also helped to precisely measure the white dwarf's mass.   = RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / NASA/JPL-Caltech/" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS =
Tudomány

Megjósolhatjuk, hogyan pusztul el a Föld

24.hu
24.hu

2015. 10. 26. 14:46

Csillagászok a Kepler űrteleszkóp képeit elemezve arra jutottak, hogy oxigén és más nehezebb elemek lehetnek egy távoli fehér törpe atmoszférájában. Feltételezésük szerint az élet kialakulásához is szükséges elemek a pusztuló nap körül keringő lassan darabjaikra hulló bolygók törmelékével kerülhettek a csillaglégkörbe. A felfedezés segíthet megjósolni, hogy néhány milliárd év múlva, amikor a mi napunkból is fehér törpe lesz, hogyan fog elpusztulni a bolygónk - és azt a teóriát is alátámaszthatja, amely szerint a naprendszer távoli területeiről érkezett aszteroidák vagy üstökösök hozhatták el az éltető vizet a Földre.
Csillagászok szerint egy új felfedezésnek köszönhetően arra is fény derülhet, hogy valóban aszteroidák vagy üstökösök hozták-e el a vizet a bolygónkra.
Korábban a témában:

Csillagászoknak most először sikerült megfigyelniük egy fehér törpe körül keringő, lassanként széteső bolygót, amely végül belezuhan majd a haldokló napba. A Quartz cikke szerint a Kepler Űrteleszkóp képeit elemezve azt is megjósolhatjuk, mi történik a Földdel néhány milliárd év múlva, amikor a Napból is fehér törpe lesz.

A Nature-ben megjelent tanulmány azokat a korábbi vélekedéseket is alátámasztja, amelyek szerint egyes fehér törpék légköre nehéz elemekkel – esetenként a víz összetevőivel – szennyeződhetett. A tudósok szerint az, hogy a bolygók ilyen anyagokkal szennyezhetik a csillaguk légkörét, megerősítheti azt a felvetést, amely szerint a naprendszerünk távoli részeiből érkezett űrsziklák hozhatták el a vizet a Földre.

Furcsa szennyeződés

A legtöbb csillagból, köztük a mi napunkból is, hosszú élete végén fehér törpe, majd, miután az összes hidrogént felélte, fekete törpe vagy szupernóva lesz. A korábban elfogadott modellek szerint a fehér törpék atmoszférájában nem lehetnek a héliumnál nehezebb elemek – ezért is voltak olyan meglepőek azok a mérések, amelyek szerint sokszor az oxigén, a magnézium, a szilícium és a vas is megtalálható bennük. Ez már csak azért is furcsa, mert a napok rendkívül erős felszíni gravitációja miatt a nehezebb elemeknek elméletben gyorsan bele kellene olvadniuk a magba.

Egy elmélet szerint ezeket a különös szennyeződéseket azok a mi naprendszerünkben találhatókhoz hasonló aszteroidák, bolygók és egyéb égitestek okozhatják, amelyek belezuhannak a napokba. Igen ám, csakhogy mindeddig nem volt konkrét bizonyíték arra, hogy léteznek ilyen égitestek.

A tanulmány szerzői úgy fedezték fel a bolygót, hogy észrevették, a WD 1115+017 nevű (EPIC 201563164-ként is jegyzett) fehér törpe fénye rendszeres időközönként elhalványul. Több hasonló „pislákolást” is észleltek: amit az okozhat, hogy kis tömegű égitestek keringenek a nap körül. A tudóscsoport szerint legalább hat kisebb kőzetbolygóról lehet szó, amelyeknek kivétel nélkül nagyobb a sűrűségük, mint a Plútónak. Valószínűleg üstökös-szerű porcsóvájuk is van, amit az okozhat, hogy a nap felmelegíti a felszínüket, és az ott található ásványok vastag fémpárát eregetnek az űrbe.

A csillagászok színképelemzéssel is vizsgálták a WD 1115+017-et. Így derült ki, hogy a légkörében olyan nehezebb elemek is megtalálhatók, mint a magnézium, az alumínium, a szilícium, a kalcium, a vas és a nikkel. Mint tanulmányukban írták, valószínű, hogy ezek az elemek az elmúlt egy-két millió évben kerültek a csillaglégkörbe.

Mit jelent mindez a Föld számára?

Amikor a mi napunk is haldokolni kezd, először vörös óriás lesz belőle, amely elnyeli a Merkúrt és a Vénuszt; azon egyelőre még vitatkoznak a tudósok, hogy elég nagyra nő-e majd ahhoz, hogy a Földet is bekebelezze. Amikor a fűtőanyagát végleg elhasználja, a gravitációs erő nagyjából földméretűvé zsugorítja, amivel párhuzamosan rendkívüli módon megnő a sűrűsége. Mindez alaposan megzavarhatja a naprendszer bolygóinak a pályáját, így megnőhet az esélye annak, hogy összeütköznek egymással, míg végül darabokra esnek, és a napba zuhannak.

A tanulmány a bolygókutatás egy másik nagy kérdését is segíthet megválaszolni: mégpedig azt, hogy a víz a kezdetektől fogva jelen volt-e a földön vagy más égitestek hozták el hozzánk.

Néhány hónappal korábban csillagászok egy másik fehér törpét is felfedeztek, amelynek atmoszférájában nagy mennyiségű oxigént találtak. A tudósok szerint valószínű, hogy az SDSS J1242 jelű csillag is bekebelezett egy „vízhordó” aszteroidát – de azt akkor nem tudták bizonyítani, hogy összefüggés lenne a széteső égitestek és a nap légkörének szennyezettsége között.

Ahogy arról nemrég mi is írtunk, a csillagászok úgy gondolják, hogy cca. négymilliárd évvel ezelőtt valóságos üstökös- és aszteroidaeső bombázhatta a Földet. A tanulmányok alátámasztani látszanak azt a feltételezést, amely szerint ezek hozhatták el hozzánk a vizet és talán azokat a szerves molekulákat is, amelyek a földi élet építőköveiként szolgálhattak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. szeptember 15.
A Közép-európai Egyetem (CEU) új, energiahatékony, Budapest belvárosában lévő épülete 2016. szeptember 15-én, az ünnepélyes átadás napján.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.