“Régóta tudjuk, hogy egyes embereknél extrém gyorsan halad a fertőzés, míg mások három évtizedig is jól vannak, és soha nincs szükségük kezelésre” – mondta el Bruce Walker kutatásvezető, a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház munkatársa.
Átlagosan háromszáz HIV-fertőzött emberből egynek az immunrendszere képes elnyomni a vírust úgy, hogy számát egészen alacsony szinten tartja.
KUTATÁS AZ AIDS-PAJZS UTÁN
A kutatók közel 1000 ilyen ember genetikai állományát vizsgálták meg, majd az eredményt összevetették 2600 további HIV-fertőzött ember genomjával. Utóbbiak nem tartoztak a vírusnak ellenállók szerencsés csoportjába.
A genetikai elemzés során mintegy háromszáz különböző helyet azonosítottak az örökítő kódban, melyek kapcsolatban állnak az immunrendszer HIV-vírus fölötti kontrolljával. Valamennyi ilyen helyet a 6-as kromoszómán találták.
További elemzés segítségével négy egypontos nukleotid polimorfizmusra (SNP) szűkítették le az immunrendszerrel összefüggő géneltérések körét.
Ebben a fázisban öt aminosavat azonosítottak a HLA-B jelű fehérjében, melyek befolyásolják, hogy valakinek a szervezete miként képes kontrollálni a vírust. Ez a fehérje az immunrendszert segíti abban, hogy elpusztítsa a vírussal megfertőződött sejteket.
A megtalált génváltozatok alapvető különbséget okozhatnak abban a folyamatban, ahogy a HLA-B sejtfelszíni fehérje az immunválasz részeként “bemutatja” az immunrendszernek a vírusból származó, és a fehérjéhez kötődő peptidmolekulákat.
JÖHET A HIV-VAKCINA?
Annak ismerete, hogy egyes emberekben miként épül fel hatékony immunválasz a vírussal való fertőződést követően, fontos lépése lehet egy hatékony vakcina kifejlesztésének is. Walker azonban óvatosságra intett e kérdésben, noha ígéretesnek nevezte az eredményt.
Az AIDS-világjárvány kezdete, az 1980-as évek eleje óta csaknem 60 millió ember fertőződött meg HIV-vírussal, 25 millióan pedig meghaltak következtében.
