Ahogy már korábban is figyelmeztettek a szakértők, a WannaCry nevű zsarolóvírus készül a visszatérésre, hamarosan megjelenhetnek a módosított változatok. A május végén történt gigászi, több mint 150 országot érintő kibertámadáskor ugyan egy rejtett kapcsolóval sikerült lelassítani a támadáshullámot, a kiberbűnözők nem állnak le.
Hétfőn a Honda Motor Co. japán gyárát kellett leállítani Sajamában, miután felfedezték, hogy az üzem számítógépes hálózatába beférkőzött a zsarolóvírus. A gyárban naponta körülbelül 1000 járművet gyártanak le, többek közt az Odyssey Minivan, Step Wagon autókat. Egy nappal később tudták csak folytatni a termelést. Már a májusi támadás alatt is több autógyártó járt hasonlóan, többek közt a Renault és a Nissan Motor.
A kártevő a héten feltűnt Ausztráliában is, a helyi rendőrség megerősítette, hogy a zsarolóvírus nagyjából 55 lámpát és kamerát bénított meg Victoria államban. A kamerákat működtető Redflex hálózatán lévő gépeket zárolta a kártevő. A kamerák a fertőzés ellenére is online maradtak, de sokat kellett közülük újraindítani, ami átmeneti kimaradásokat idézett elő.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), avagy az amerikai Nagy Testvér azt állítja, Észak-Korea tehető felelőssé a WannaCry létrehozásáért, legalábbis a módszerek, a célpontok, és a taktika is arra utalnak, hogy az észak-koreai kémügynökség (RGB) áll a támadás hátterében.
Eszerint az RGB által “szponzorált hackerek”, más néven a Lazarus Group hozta létre a WannaCry zsarolóvírus két változatát, melyet az NSA-től ellopott kémkedési eszközökre építettek. Utóbbit még a Shadow Brokers nevű hackercsoport lopta el,
A kártevő a Windows márciusban foltozott sebezhetőségét használta ki: bejutott a gépekre és titkosította a felhasználó dokumentumait, váltságdíjat követelve azok feloldásáért. Ez volt az első zsarolóvírussal párosított számítógépes féreg.
Még több kártevő jön
Nemcsak a WannaCry-tól kell félnünk, hiszen támadásra készen állnak az újabb, fejlettebb kártevők is. A Kaspersky Lab felmérése szerint a kifejezetten okoseszközöket célzó
Az okoseszközök – például az okosórák, az okostévék, a routerek és a fényképezőgépek – egymáshoz kapcsolódnak és folyamatosan építik az egymáshoz és az internetre csatlakozó eszközök hálózatát (IoT).
A nagyszámú és sokféle eszköz miatt a bűnözők vonzó célpontjaivá váltak. Az IoT-eszközök sikeres feltörése esetén a kiberbűnözők lehetőséget szereznek arra, hogy kémkedjenek utánunk, zsaroljanak minket, valamint akár passzív bűntársak is lehetünk tudtunkon kívül.
