The Facebook sign and logo is seen in Menlo Park, California on November 4, 2016.  / AFP PHOTO / JOSH EDELSON
Tech

Mindegy, hogy a TV2 vagy Trump mondja, ha eleget szajkózzák, a hazugság igaz lesz

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 11. 15. 18:51

Korábban a témában:

Orbán Viktor vasárnap reggelente nagyon korán szokott kelni. Ilyenkor kisétál a Cinege utcai álparasztház kertjébe és imával kezdi a napot. A miniszterelnök Nap-hívő lett, egy ókeresztény Nap-szekta tagja, aki a reggeli Nap-imádságot fontosabbnak tartja bármilyen programjánál. Ez ad magyarázatot arra, hogy miért csapott le olyan durván a kisegyházakra és miért távolodott el annyira a reformációtól, valamint arra is, hogy fia, Gáspár, miért alapított saját gyülekezetet.

A fenti mondatból semmi nem igaz, de kit érdekel.

Én találtam ki, de valaki úgyis el fogja hinni, mert nagyjából azokat az érzelmeket és prekoncepciókat támasztja alá látszólag racionális magyarázattal, amelyekben amúgy is hisz.

Nagyjából ebben a modellben dolgozik most a TV2-Magyar Idők-Riposzt-Origo-888 felállású négyes is. Ott nagyjából így néz ki a tartalom-feldolgozási modell:

  • A Riposzt álneves szerzővel lehoz egy cikket egy olvasói vagy egyéb fotóra hivatkozva, és nem számít, hogy az mennyire igaz.
  • Esetleg a Magyari Időknek szivárogtat valaki.
  • Az Origo szerzőnév nélkül lehivatkozza, könnyítve a tudatán azzal, hogy máshol már megírták.
    A 888 is lehivatkozza, csak szerzővel, és hozzáír valami vállalhatatlan véleményt is.
  • Majd este a Tények könnyű szívvel készíthet belőle anyagot arra hivatkozva, hogy többen is megírták.

A végére nem számít, hogy valami nem igaz, akkor is le lesz hozva.

Sőt, ha eleget ismételjük, igaz is lesz.

Tanult kollégám mutatott rá arra a részletre, hogy a Tények még a meleg, de homofób külföldi politikusokról szóló összeállítással is rá tudott gyúrni a Vona Gábor elleni meleg vádra, pedig a neve sem szerepelt benne. El akarjuk hinni, és mivel eleget mondják, el is hisszük.

Ahogy a magyar politikában, úgy az amerikaiban is egyre jobban felértékelődik a nyílt és leplezetlen hazugság szerepe a médián belül. Amíg a fent említett, négyes Flúgos Hadoszlop kormányzati megrendelésre ferdíti el a tényeket, addig az amerikai alternatív sajtó ideológiaia okokból, ügyes üzletemberek támogatása mellett.

Poszt-rút politika

Trump, Putyin (és a nyugati közvélemény szerint részben Orbán Viktor) felemelkedése után került elő a post-truth, vagyis az igazság utáni politika elmélete. Eszerint nincs objektív igazság, vagy ha van is, nem számít, mert az igazságot nem a tények, hanem az érzelmek és az erőviszonyok határozzák meg. Ha valamit eleget mondunk, és nem szégyelljük magunkat azért, mert hazudunk, akkor igaz lesz.

A médián belül erre a hazugságiparra ráépült egy komplett iparág. Ehhez két dolog kellett.

  • Az egyik az, hogy az alternatív jobboldal észrevegye, hogy van potenciál az igaz, de ideológiailag elhajlított hírek mellé kevésbé, vagy egyáltalán nem igaz, de ideológiailag ugyanúgy elhajlított híreket tenni.
  • A másik pedig, hogy a Facebook, a világ jelenlegi legnagyobb tartalomdisztribúciós hálózata egy rakás bénázásnak és rossz döntésnek köszönhetően hagyta, hogy ezt megtegyék.

Trump elég meggyőző választási sikere alapján az egyszeri elemző azt hihetné, hogy ez egy meggyőző választási siker volt. Nem feltétlenül. Nemrég végigvettük, hogy ha százból egy szavazó gondolta volna meg magát és szavazott volna Trump helyett Clintonra, akkor Clinton körülbelül ugyanilyen arányban győzött volna az elektori kollégiumban.

Ezek alapján sejthető, hogy igenis volt szerepe a Facebookon terjedő kamuhíreknek abban, hogy Trump nyerte az elnökválasztást. Főleg azért, mert ugyan mindkét politikai oldalon rengeteg kamuhír terjedt, de a jobboldali kamulapok aránya még mindig a baloldaliak kétszerese volt. És Trump támaszkodott is erre, hiszen először kampányfőnöknek, majd a választás után stratégiai tanácsadónak nevezte ki Steve Bannont, a Breitbart News volt vezetőjét.

Bannon az egyik fő értelmi szerzője annak a mozgalomnak, amely rutinszerűen jelentetett meg bevándorlóellenes, muszlimellenes, fehér nacionalista és Trump-párti cikkeket, attól függetlenül, hogy az alaphír, amiről a cikkek szóltak, igaz lett volna. Bár a Breitbart inkább szélsőjobboldali, mint kamuportál, komoly szerepe volt az ideológiai irány meghatározásában, és azon az alternatív jobboldalon, ahol a Breitbart uralkodik, szerepel a kamuportálok nagy része.

Trumped Gabó

Csak hogy adjak egy mintát abból, hogy mik is voltak ezek a kamuhírek, amik ekkorát futottak a Trump-rajongók körében:

  • Holtan találták a Hillary Clinton e-mail-botrányában nyomozó FBI-ügynököt. Nem volt ilyen.
  • Egy kamu ABC News-oldalon azt állította egy Trump elleni tüntető, hogy 3500 dollárt kapott, hogy Trump ellen tüntessen. Nem történt meg.
  • De ott volt az a statisztika is, amit maga Trump posztolt a Twitterre. Ezek szerint a feketék felelősek a fehérek megölésének 81 százalékáért. Valójában a 15 százalékáért felelősek.
  • De volt egy rakás ijesztgetés szándékosan hibás szavazógépekkel és választási csalással is.

A Facebook rengeteget hibázott a kamuhírekkel kapcsolatban. Az egész onnan kezdődött, hogy a cég kirúgta azokat az emberi szerkesztőket, akik a trending cikkekkel foglalkoztak, majd kiderült, hogy nem voltak teljesen objektívek, és a baloldali lapok kicsit nagyobb arányban szerepeltek a jól futó hírek között, mint a jobboldaliak. A Facebook már akkor meg volt róla győződve, hogy az algoritmusaik fel tudják venni majd a harcot a kamuhírekkel szemben. Nem tudták, és a helyzet egyre csak romlik.

Mark Zuckerberg a választás után maga is reagált a kamuhírekre, bár nem volt valami határozott. Hiába ismerte el cégként a Facebook is, hogy valamit tennie kellene, Zuckerberg szerint annyira kevés kamuhír van, hogy nem játszhattak szerepet a választás kimenetelében. Ez a fent leírtak miatt kevésbé tűnik valószínűnek.

Zuckerbergen még a Facebooknál dolgozó emberek egy része is kiakadt. A Buzzfeed szerint egy kisebb csoport a cégen belül titokban találkozgatni kezdett, hogy összeállítsanak egy javaslatlistát, amelyet később át akarnak adni a cégvezetésnek.

Sad!

Pedig egyébként a kamuhírek kiszűrése nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. A Princeton Egyetem egyik programozóversenyén három diák harminchat óra alatt fejlesztett le egy olyan Chrome-kiegészítőt, amely kiszűri és címkézi a kamuhíreket és a valódiakat. Úgy működik, hogy megnézik az adott weboldal korábbi ismertségét és hírét, tesztelik, hogy nem tartalmaz-e rosszindulatú szoftvereket, majd rákeresnek a Google-ben az adott hír tartalmára és megnézik, hogy mennyire releváns találatok érkeznek rá más oldalakról. A képeket szöveggé alakítják és ellenőrzik, hogy a hivatkozott személy tényleg mondott-e olyat, amiről a kép ír. És az egészet algoritmus csinálja.

Persze, ezzel nem fog megoldódni semmi, de a 36 órás határidő azért megmutatja, hogy lehetne valamit kezdeni a problémával, illetve legalább meg lehetne nehezíteni a kamuhíroldalak dolgát.

Hasonló szűrésen egyébként a Google is dolgozik, csak ők azt szeretnék elérni, hogy a kamuhíroldalak ne tudják használni a Google hirdetési rendszerét, és ne tudjanak hazugságokkal hirdetési bevételt szerezni.

Kiadó most a szívem

És a Google-ön belül már létezik egy olyan megoldás is, egyelőre csak az amerikai Google News felhasználóknak, amelynek köszönhetően kicsit nehezebb lesz hazudni a hírekben. A Google News bevezette a hírek mellett a fact checking opciót. Ez a korábban népszerű kategóriáik, mint az átfogó cikkek, a vélemények és a korábban hozzáadott helyi források mellé kerül majd oda. A Google szerint már a bejelentéskor 100 olyan aktív oldal létezett, ami fact checkkeléssel foglalkozik, így van lehetőség a témák ellenőrzésére. Azt, hogy a cikkben van-e valódi tényellenőrzés, a schema.org és a claimreview segítségével ellenőrzik.

De ez még mindig nem változtat azon, hogy addig nem lesz valódi változás a kamuhírekkel kapcsolatban, amíg például a Facebook nem érti meg, hogy már nem csak közösségi hálóként működik. A Facebook most már kiadóvállalat is, ráadásul a világ legnagyobbja. Ezért előbb-utóbb kénytelen lesz úgy is viselkedni, mint egy kiadóvállalat, amely felelős a tartalmakért, amelyeket a felhasználók felé nyújt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 30.
A győztes Hosszú Katinka a női 400 méteres vegyesúszás döntője után a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában 2017. július 30-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.