Megváltoztatja az agy anatómiáját a pesszimizmus

A folyamatos szorongás komoly lelki probléma, ami megnehezíti a mindennapokat. Az illető nem tud aludni, koncentrálni, fáradt és nyűgös.

Jó hír viszont, hogy friss tanulmányok szerint sokkal egyszerűbb kezelni, mint gondolnánk.

A szorongó emberek hajlamosak a befelé fordulásra, emiatt elszigeteltek, és társadalmilag kevésbé elkötelezettek. Korábban kimutatták pélául, hogy az egocentrikus emberek hajlamosabbak a szorongásra.

A British Columbia egyetem két pszichológusa pedig a közelmúltban úgy döntött, tesztelik a jócselekedetek szorongásra gyakorolt hatásait, korábbi vizsgálatokból ugyanis kiderült, hogy ezek fokozzák az ember boldogságérzetét.

Jennifer Trew és Lynn Alden tanulmányukban 115 szociálisan szorongó főiskolai hallgatót vizsgáltak. A kutatók három csoportra osztották az alanyokat.

Az első csoportot arra kérték, hogy vigyenek véghez három kedves gesztust egy nap, kétszer egy héten, négy héten keresztül. Például mosogassanak el lakótársuk helyett, nyírják le a szomszéd füvét, vagy jótékonykodjanak.

A második csapat fiatalnak szociális helyzetekben kellett boldogulniuk, úgyszintén négy héten át. Meg kellett kérdezniük egy idegentől az időt, muszáj volt beszélgetni a szomszéddal, és együtt kellett ebédelni valakivel. Az alanyok légzésgyakorlatokat végeztek, hogy a feladatokat könnyebben megoldják.

A harmadik, kontroll csoport csupán naplót vezetett a velük történt eseményekről.

Az eredmény: az első csoport, akik jócselekedeteket hajtottak végre kevesebb esetben kerültek el szociális helyzeteket az elutasítástól vagy konfliktustól való félelmük miatt.

Trew és Alden tehát megállapította, hogy a kedvességek segíthetnek az emberi kapcsolatokban, és növelik a társadalmi elkötelezettséget.

Úgy tűnik, hogy bármilyen apró gesztus ugyanezt a járulékos előnyt hozza, például egy ajtó kinyitása, hogy egy köszönöm a buszsofőrnek

– nyilatkozta Alden

A kutatók meglátásai szerint a jócselekedetek kapcsolatba hozhatók az optimizmussal. Egy másik friss tanulmányban a tudósok azt találták, hogy a bal szemüreg-homloki agykéreg növekszik optimizmus és csökken szorongás esetén. Vagyis minél nagyobb ez a szürkeállomány, annál optimistább az illető, és minél optimistább valaki, annál kevésbé lesz szorongó.

Korábbi vizsgálatok pedig arra jutottak, hogy az agy anatómiáját megváltoztathatja a pesszimizmus.

Japán tudósok fiatalok agyának változását vizsgálták a 2011-es szökőár után, és felfedezték, hogy az előbb említett agykéreg sok alanynál szinte elsorvadt és összezsugorodott. Azoknál a pácienseknél, akiknél a bal agyfélteke ezen területéből sok elveszett, nagyobb eséllyel diagnosztizáltak poszt-traumás stresszt.

De ezt támasztja alá egy másik friss tanulmány is, melyben 61 egészséges fiatal felnőtt agyi felépítését vizsgálták, majd elvégeztettek velük egy sor pszichológiai tesztet. A kutatók felfedezték, hogy a legoptimistább és legkevésbé szorongó alanyoknak a szemüreg-homloki agykéreg bal oldalán nagyobb volt az idegsejtek aktivitása.

A jövőt tekintve a tudósok reménye abban van, hogy a kognitív terápiákban növeljék az optimizmus érzését az alanyokban, ezzel enyhítve az érzelmi stresszt.

(via Independent)