Pontosan mit is vár el az ember fia, vagy éppen lánya egy vadonatúj felsőkategóriás okostelefontól? Jó lenne ugyebár, ha a telefon nem lenne tepsiméretű, de azért a kijelzője lehetőleg legyen méretes. A képmegjelenítő persze a nagy méret ellenére se legyen pixeles, és hát a kamera is szempillantás alatt fókuszáljon, illetve a képminősége is legyen rendben. A belső memória lehetőleg legyen bővíthető, illetve az sem árt, ha az akkumulátor esetleg könnyen cserélhető. Az pedig már csak a hab lenne azon a bizonyos képzeletbeli tortán, ha ez az álommobil némileg még olcsóbb is lenne a riválisainál. De létezik egyáltalán ilyen okostelefon? Jó hírünk van: a vadonatúj LG G3 pontosan ilyen.
Design
A szépség megítélése ugyebár igen szubjektív dolog, mindenesetre nekünk és a környezetünkben élőknek nagyobb részt elnyerte a tetszését a G3, mely nemcsak az elődjénél, hanem koreai riválisánál is szebbre sikeredett. Azt nem állítanánk, hogy a Z2-nél gyönyörűbb lett, vagy, hogy a One (M8)-hoz hasonló valódi fémet virítana, de az összkép több mint harmonikus. Az ötféle színváltozatban készülő G3 8,9 milliméter vastag, hátfala pedig olyan körívet vonultat fel, mely könnyebbé teszi a készülék fogását. Az immár nem unibody kialakítású telefon műanyagból készült, de szálcsiszolt fémhatású hátlapja bármikor könnyen levehető, alatta pedig ott figyel egyrészt az akksi, másrészt a microSIM-slot, illetve a G2-ből sokak által hiányolt microSD bővítőhely.
Ken Hong, az LG globális kommunikációs igazgatója a telefon londoni bemutatóján kérdésünkre elmondta, hogy a 149 grammos G3-at nem szerették volna egy teljesen fém hátlappal nehezebbé, illetve drágábbá tenni. Hong szerint a vízállóság azért maradt ki a repertoárból, mert az átlagos felhasználók egyszerűen nem igénylik, ezenkívül pedig a csatlakozó aljzatok kihajtható borítása elcsúfítaná a designt. A G3 amúgy nagyobb lett az elődjénél és valamivel méretesebb az S5-nél is, illetve körülbelül akkora, mint a Z2, viszont ugyebár a kijelzője jóval nagyobb. Az érintőkijelző az előlap 76,4 százalékát uralja – az S5 esetében ez az érték 69,8 százalék, a Z2 69,2 százalékot tud, a One (M8) pedig 66,7 százalékot produkál.
Felszereltség
Az oldaléleken és az előlapon hiába is keresünk gombokat, ilyen készségek ugyanis csak és kizárólag a hátoldalon, a kamera közelében találhatók. A G2-ről már jól ismert konfigurációt gyorsan meg lehet szokni, és elmondható róla, hogy teljesen ergonomikus kezelhetőséget biztosít. A három nyomógombnak mind a formáját, mind a felületét optimalizálták a G2-höz képest, viszont a villogó LED-jelzőfényt valamilyen rejtélyes okból kivették innen. Ugyancsak hátul keresendő a 1,5 W-os csúcsteljesítményt produkáló hangszóró, melynek mind a minőségével, mind az erejével maximálisan elégedettek lehetünk. A felső élen található az egyik mikrofon és a tévétávirányításhoz használható infravörös port, alul pedig a másik mikrofon és a jack dugalj figyel. Az S5 2800-as és a Z2 3200-as akksija közé belőtt 3000-es akksi bármikor könnyen cserélhető, és egy feltöltéssel mintegy 1-1,5 napos használati időt tesz lehetővé. A rögvest kitárgyalandó QHD kijelző az optimalizáció ellenére is rendesen szívja az akksit, ezenkívül pedig valamilyen extrém energiatakarékos üzemmódról is igazán gondoskodhatott volna a gyártó. A gyári töltő 1,8 A-rel tölt és kevesebb mint két óra alatt fullra felpumpál egy teljesen lemerült akksit – opcionálisan wireless töltőt és körablakos tokot is vásárolhatunk a G3-hoz. 
QHD
Sokan már az 1280×720 pixeles HD-ről az 1920×1080 pixeles Full HD-re történő átállásnak sem látták értelmét, mostanra viszont már az összes csúcsmobilban FHD panel figyel, melyek kiválóminőségéhez ráadásul igen gyorsan hozzá tudtunk szokni. Erre most itt a 2560×1440 pixeles QHD felbontás, mely a 400-as tartományból 500 ppi fölé katapultálja a pixelsűrűséget – míg az S5 “csak” 432-t tud, addig a G3 már 534-et virít. A különbség a valóságban is látható, ehhez azonban közel kell hajolni a telefonhoz, illetve megjegyzendő, hogy a kicsit rosszabb látásúak ezen a szinten már nem fognak különbséget tapasztalni. Az LG példája szerint, míg a 400 ppi-s panelek a jobb minőségű magazinok képminőségét ütik meg, addig 500 ppi fölött már a legkiválóbb művészeti kiadványok minőségi szintjét is meg lehet ütni. A különbség egyébként értelemszerűen kiváló fényképek bambulgatása közben vehető észre a legkönnyebben. A tudományos megközelítés szerint egyébként 30 centiméteres nézési távolságból tökéletes szemmel körülbelül 470 ppi-ig érzékelhető lényegi minőségjavulás. Ezt a szintet például úgy is be lehetne lőni, ha valamelyik gyártó egy 6,2 colos QHD panelt készítene, így ugyanis még mindig 474 ppi-t kapnánk, tehát az igazán hatalmas kijelzős phabletek esetében ténylegesen lesz értelme a QHD-nek. Az alábbiakban a G2 és a G3 kijelzőjének képminősége közötti különbség vehető szemügyre:
Képminőség, kijelzőfunkciók
A Gorilla Glass 3 mögé bújtatott IPS+ LCD 5,5 colos képátlón tárja elénk a különböző vizuális tartalmakat, vagyis pontosan akkora, mint a jó öreg Galaxy Note II panelje. A fényerőt természetesen automatika állítja, illetve manuálisan is tuningolhatjuk. A kijelző képe még erős napsütésben is remekül látható, kicsit jobban mint a G2, vagy az S5 képe, ezenkívül pedig a fehér színt is a G3-on találtuk a legszebbnek mind kültéren, mind beltérben. Ezzel szemben a fekete sajnos inkább szürkés, és elmondható, hogy a Galaxy S5-féle AMOLED panel kontrasztját és elképesztő betekintési szögeit a G3 nem képes hozni. Az összességében véve igencsak impresszív kijelzőn hatféle betűtípus és hatféle betűméret között választhatunk, és jó hír, hogy az egykezes használatot segítő üzemmódot is kapunk. Stand-by módban elég kettőt koppintani az LCD-re és máris felébred a kicsike, ezenkívül pedig természetesen a már jól ismert Knock Code feature is adott. A kijelző felett ott figyel a remek notifikációs LED, a display alsó sorában lévő tálcán figyelő virtuális funkciógombok pedig teljesen személyre szabhatóak.
Kamera
Az f2-es fényerejű és megnövelt szenzorméretű frontkamera 2 megapixeles felbontású és Full HD videókat képes rögzíteni. A szelfiket ellőhetjük akár úgy is, hogy a széttárt kezünket ökölbe szorítjuk, a kijelzőn megjelenített méretes fehér felület pedig egyfajta segédfényként funkcionál. A hátoldali, f2,4-es fényerejű kamera teljesen átlagos, 1/3 colos BSI-CMOS képérzékelőt kapott, mely a G2-ből már ismerős lehet. A 13 megapixeles kamera révén maximum 4160×3120 pixeles fotók készíthetők, igen jó minőségben. Csak dicséretet érdemel a kiváló HDR üzemmód, a remek panorámakép funkció, illetve a szuper makró feature. Az időzítő 3/10 másodperces késleltetést támogat, illetve kapunk még hangvezérelhetőséget, segédrácsot, illetve 8x-os digitális zoomot is.
(eredeti méret)
(eredeti méret)
(HDR – eredeti méret)
(eredeti méret)
A G3 egyik fő újdonsága nem más, mint a lézeres autofókusz, mely az emberi szem számára láthatatlan infravörös fénnyel, a robotporszívókhoz hasonlatos módon méri be a tárgyak távolságát. A megoldás egyrészt rendkívül pontos, másrészt iszonyat gyors is: ideális esetben 276 milliszekundum alatt megtörténik az élesítés, vagyis némileg gyorsabban, mint a 300 milliszekundumra képes S5 esetében, és ezt a tesztjeink is igazolták. Sötétben remek szolgálatot tesz a G2-ben lévőnél 20 százalékkal hatékonyabb működésű optikai képstabilizátor, ami Android fronton jelenleg igazi unikumnak számít. A dupla LED-es segédfény fényereje nagyon rendben van, és a kombinált hideg/meleg fényforrásokkal meglőtt fotók színe és megvilágítása is optimálisnak mondható. Az elkészült fotók átlagosan 3-5 MB méretűek – kár, hogy a haladó fotósoknak szánt opciók sajnos mind hiányoznak, így például még ISO fényérzékenységet sem lehet állítani. A “mágikus fókusz” utólagos fókuszálást tesz lehetővé és kiváló munkát végez.
(HDR – eredeti méret)
(HDR – eredeti méret)
(eredeti méret)
(eredeti méret)
Nem is lehet kérdéses, hogy a videófelvevő simán megugorja a ma már elvárható Ultra HD szintet. A 3840×2160 pixeles felvételek 30 fps sebességgel, sztereó hangsávval és nem túl magas, 30 Mbit/s-os bitrátával bírnak. Full HD-ben csak 30 fps-t kapunk, a 60 fps-es üzemmód valami miatt kimaradt, 720p HD esetében pedig 120 fps jelenti a plafont, de ezeknek a remekül lassítható mozgóképeknek elég gyenge a minősége, amit egy jövőbeli frissítés remélhetőleg simán orvosolni fog. Íme egy Ultra HD, valamint egy Full HD tesztvideó:
Szoftver
Bár az utóbbi időben érkezett LG telefonok felhasználói felülete egyre szerethetőbb volt, a gyártó most kidobott minden eddigi fejlesztést, és a G3-ra egy vadonatúj UI-t húzott. És mi erre maximálisan csak bólintani tudunk, ugyanis a flat designiskola jegyében fogant felület abszolút szerethetőre sikeredett. Az ikonok alapvetően kerek formájúak, de jó néhány szögletes példány is található közöttük, változott a színvilág, minden lapos lett és az animációk is módosultak. Az Android 4.4.2-alapú szoftver remekül kezelhető, ha pedig esetleg túl bonyolultnak tartjuk, akkor ott a lehetőség az EasyHome bekapcsolására. A lockscreen hatféle módon, négyféle húzási effekt kíséretében oldható fel, és lehetnek rajta widgetek, parancsikonok, valamint időjárási animációk is. A végeken átjárást biztosító, hétféle lapozási effektes alapképernyőn maximum nyolc slide-unk lehet, melyen a legelső a Smart Bulletin, ahol is ott figyel az LG Health fitneszalkalmazás, mely a következő sporttevékenységeket támogatja: gyaloglás, futás, biciklizés, túrázás és görkorizás. Korrekt cucc, de azért nem olyan erős, mint az S Health, illetve a G3-ban nincs is annyi extra szenzor, mint az S5-ben.
A hétköznapi használat során a telefon automatikusan tippekkel bombáz bennünket, vagyis az érkező esőfelhők ismeretében az esernyő magunkkal vitelét ajánlja, ha pedig az egyik ismerősünk már többször sikertelenül próbált meg elérni minket, akkor egy visszahívásra próbál meg ösztökélni minket. Az asztalról felvett csörgő telefon szépen lehalkul, ha pedig a fülünkhöz emeljük, mindenféle gombnyomkodás nélkül máris üdvözölhetjük a hívófelet. A főmenü 5×5, illetve 4×5 ikonnal operál, a fentről lehúzható sávon pedig egyszerre 5 gyorsgomb és két csúszka látható. A virtuális billentyűzet képes tanulni a felhasználói szokásokból és még a mérete is állítható, illetve érdekesség, hogy a kurzort akár úgy is mozgathatjuk, ha a space-en oldalirányban húzzuk az ujjunkat. A nemrég használt appok 3×3-as elrendezésben sorakoznak és egyetlen gombnyomással egyszerre mind lelőhetők. A kettős ablak a back gomb nyomvatartásával csalogathat elő: a vízszintes irányban osztott képernyőn két alkalmazás kényelmesen elfér egymás mellett, de az appoknak egyszerre csak egy példánya futhat. Intelligens képernyő feature van, viszont az intelligens videó és az oldalra csúsztatás az egyszerűsítés jegyében ezúttal kimaradt a repertoárból. Említést érdemel még a vendég üzemmód, a tartalom zárolási lehetőség, illetve a Kill Switch.
A főbb gyári alkalmazásokat színkóddal jelöli a rendszer, így már első pillantásra látszik, hogy az öt szekcióra osztott névjegyzékben turkálunk, vagy helyette véletlenül a naptárra nyomtunk. Böngészőből egy default és egy Chrome áll a rendelkezésünkre, mindkettővel valódi élmény a netezés. A Quick Memo+ révén remek jegyzetek készíthetők, melyek akár hely- és időjárásadatokat is tartalmazhatnak, ezenkívül pedig szólnunk kell még a diktafonról, a fájlkezelőről, a számológépről, a McAfee Mobile Securityről, az ébresztőről, az időzítőről, a világóráról, a stopperről, a YouTube kliensről, illetve a sajnos csak nézegetésre használható ThinkFree Viewerről. Az LG több funkciót összevont egymással, így 30 százalékkal kevesebb lett a különálló appok mennyisége, ezenkívül pedig 30 százalékkal nőtt azoknak a gyári cuccoknak a száma, melyeket utólag könnyen kisöpörhetünk a mobilról. A zenelejátszó mindent, még az FLAC fájlokat is lejátssza, automatikusan ki tud kapcsolni, képes YouTube videókat keresni és hétsávos ekvalizer is van benne. A videólejátszót sem érheti kritika, azért pedig külön jó pont jár, hogy a gyári alapfelszereltség részét képezi az átlagnál mindenképpen jobb minőségű QuadBeat 2 vezetékes sztereó headset. Megjegyzendő, hogy a Play Áruházban lévő tartalmaknak még nem mindegyike van felkészítve a QHD felbontásra, így például a cikk írásakor még a Real Racing 3 sem futtatható G3-on, de a fejlesztők várhatóan hamarosan meg fogják oldani az ilyen jellegű problémákat.
Hardver
Az MSM8974AC típusjelű Snapdragon 801-es chipset már ismerős lehet a Galaxy S5-ből: a négy darab Krait 400-as processzormag 2,5 GHz-es órajelen ketyeg, az Adreno 330-as grafikusgyorsító 578 MHz-en üzemel, az LP DDR3 memóriakontroller frekvenciája pedig 1866 MHz. Igen komoly hardver ez, azonban a Full HD-nél 1,8-szor több pixel igényli is a törődést – a G3 alapvetően fürgén teszi a dolgát, de az S5 azért gyorsabbnak érződik nála, igaz ezen egy kicsit jobban optimalizált szoftver a közeljövőben sokat segíthet. No persze az lett volna az igazi, ha Snapdragon 805-öt kapunk. A teszteredmények egyébként a következők: Quadrant – 24481 pont, Linpack 381/664 MFLOPS, AnTuTu – 35539 pont. Tesztkészülékünkben 2 GB RAM és 16 GB flashmemória rejtőzik (alaphelyzetben 10 GB szabad), de ezenkívül létezik egy 3/32 GB-os változat is – az LG szerint a szoftver 2 GB RAM-ra lett optimalizálva. Az LTE 150/50 Mbit/s-mal teper, a HSPA 42/5,76 Mbit/s-os tempóval hasít, illetve kapunk még a/b/g/n/ac szabványú dual-band Wi-Fi-t, Bluetooth 4.0-át, NFC-t, GPS-vevőt, Miracastot, illetve USB OTG-t is – az USB maradt 2.0-ás.
Összegzés
Jól látható, hogy a G3 fejlesztésébe az LG apait és anyait egyaránt beleadott, illetve talán még ennél is többet. Végeredményként pedig egy olyan technológiai erődemonstrációt kaptunk, amiről titkon vélhetően még a legkomolyabb riválisok is tisztelettel beszélhetnek. Ilyen hatalmas kijelzőt ilyen relatíve kompakt készülékházban eddig még nem láthattunk, mint ahogy a brutális QHD felbontás és a lézerfényes autofókusz is igen komoly fegyvertény. Szerencsére a designerek is jó munkát végeztek, a felhasználói felület is szerethetőre sikeredett és akkor a számos apróbb extrát most meg sem említjük. No persze tökéletesnek még így sem nevezhető a produkció, hiszen például az üzemidőn és a működési sebességen is lehetne még mit javítani, amit utólag még simán megtehet az LG, de például vízálló már sohasem lesz a G3, mely nem mellesleg a gyártó eddigi legjobb okostelefonja.
Hol és mennyiért?
Hazánkban az Extreme Digital egy ideje már listázza a telefont, még pedig 179900 forintos áron, illetve július 9-i érkezési dátummal. Ez az ár a 2/16 GB-os modellre vonatkozik, azt pedig egyelőre nem tudni, hogy hozzánk meg fog-e érkezni a 3/32 GB-os változat. A hazai szolgáltatók közül elsőként a T-nél lehet leadni előrendeléseket a telefonra, mely ráadásul igen jó áron startol a magenta színekben pompázó operátornál. A pre-paid csomagos LG G3 ára 160990 forint, ráadásul ezért az összegért még egy mintegy 15 ezer forint értékű vezeték nélküli töltőt is kapunk. Összehasonlításképp, a Samsung Galaxy S5 ugyanennél a szolgáltatónál Dominóval 190990 forintba kerül, mindenféle ajándék nélkül. Magyarul elmondható, hogy ebben az esetben a vadonatúj G3 lényegében 45 ezer forinttal olcsóbban kapható, mint az S5. Ez utóbbi készülék jelenleg egyébként legolcsóbban mintegy 145 ezer forintos szürkeimportos kártyafüggetlen áron szerezhető be itthon.
Amennyiben a T-nél az előfizetésre vállalt 2 év hűséggel vásároljuk meg a G3-at, akkor 20 százalékos webshop kedvezménnyel 127990 forintba kerül a telefon – hasonló kondícióban az S5 ára 189990 forint, ez esetben tehát már kapásból 62 ezer forint a differencia, és akkor még ehhez jön az ajándék wireless töltő. Információnk szerint hamarosan a Telenornál, illetve a Vodafone-nál is kapható lesz a G3: az előbbi operátor 147990 forintos pre-paid, illetve 138990 forintos előfizetéses áron (Start) listázza a hamarosan érkező újdonságot.
- hatalmas felbontású kijelző
- relatíve kompakt forma
- korrekt design
- kiváló kamera
- remek szoftver
Nem tetszett:
- nem vízálló
- vártnál nagyobb fogyasztás
- chipset lehetne kicsit gyorsabb
