Budapest, 2016. január 2.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Média

Jól teljesített a magyar reklámipar

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 11. 08. 15:14

Régiós összevetésben is kiemelkedő eredményeket mutat fel a magyar reklámpiac, de állami bevételek nélkül a nyomtatott lapok nem tudnak sikeresek lenni - derül ki a ma bemutatott CANnual Report 2016 jelentésből.
Korábban a témában:
  • Egyre többet költenek el a vállalatok a digitális platformokon
  • Lassan minden második magyar ember elérhető a közösségi médiában
  • Nem csökkennek a tévés reklámbüdzsék

Többek közt ezeknek a megállapításoknak a hátterét is feltárja a régió legnagyobb független ügynökséghálózata, a weCAN által készített, ma egy konferencián megjelentetett kiadvány, a CANnual Report 2016.

Nagy mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez a hazai reklámipar

A jelentésben azt írják, hogy Magyarország tavaly is a vezető kelet-európai reklámpiacokhoz tartozott, és pozícióit idén is megőrizte.

Mi ez a weCAN?

A weCAN egy ügynökségi hálózat: Kelet- és Közép-Európa helyi ügynökségei egy hálózatba szerveződtek, hogy bármilyen kommunikációs feladatot bármely országban a lehető legjobb színvonalon el lehessen végezni. Az ügynökségi hálózatot magyar ötlet nyomán hozták létre, derült ki egy korábbi interjúnkból, amit Szarvas Lászlóval, a Café csoport vezetőjével készítettünk.

A rangsor mezőnyét az határozza meg, hogy egy ország 14 év feletti lakosságára vonatkoztatva az egy főre jutó GDP értékének hány százalékát éri el az egy főre jutó reklámköltés. A hazai eredmény a GDP 0,49 százalékával egyenértékű, ami azt jelenti, hogy a vizsgált tizennégy ország közt Magyarország ebben az évben is a második helyen végzett, Szlovénia mögött. Ez pedig nem csupán szakmai szempontból kiemelkedő teljesítmény. A rangsor kifejezi azt is, hogy a reklámipar mennyire mozdítja elő az adott ország produktivitását. Ennek megfelelően minél előrébb szerepel egy nemzet ezen a listán, a reklámipara, annál inkább hozzájárul az ország gazdasági eredményességéhez – olvasható az összefoglalóban.

A CANnual Report 2016 megállapítása szerint idén a közép-és kelet európai reklámpiacon olyan különösebb változás nem történt, ami 2015-höz képest átalakította volna a régiós erősorrendet. A rangsor első hét helyezettjét szinte kivétel nélkül a fejlett online szegmenssel rendelkező visegrádi, és a prosperáló tévépiaccal büszkélkedő dél-kelet európai országok alkotják.

Így néz ki a lista:

  1. Szlovénia
  2. Magyarország
  3. Szerbia
  4. Lengyelország
  5. Csehország
  6. Horvátország
  7. Bulgária
  8. Észtország
A WeCAN rangsora
A WeCAN rangsora

Egyre nagyobb a magyar digitális reklámipar

Az online reklámköltés mértéke minden országban 1-5 százalékkal nagyobb szeletet hasít ki a hirdetési szektorban, mint tavaly. Az élen a visegrádi négyek állnak. Beszédes adat, hogy a lengyel, a magyar és a szlovák reklámpiacon minden harmadik eurót az online hirdetésekre költenek el. Ezt megerősítik a hazai tapasztalatok is. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) nemrégiben publikált adatai szerint 2015-ben, a hazai médiapiac történetében először az online szegmens két százalékkal haladta meg a televíziós reklámköltés volumenét. Ugyanakkor alapvetően nem változott a tévés hirdetések súlya a teljes reklámtortát tekintve. Nagyjából most is a hirdetési büdzsék mintegy egyharmadát (31 százalékát) költik el idehaza tévére.

Reklámtorták 14 országban. Forrás: WeCAN
Reklámtorták 14 országban. Forrás: WeCAN

Állami pénzek nélkül lehetetlen gazdaságosan nyomtatott lapot kiadni

Bár a nyomtatott sajtóhirdetések száma az egész régióban visszaesik, a politika még mindig lehetőséget lát a print médiában, és ezért jelentős pénzeket megmozgatva tölti meg hirdetésekkel a lapokat – állapítják meg a jelentésben a weCAN szakértői. Hozzáteszik, ez alól Magyarország sem kivétel, ahol az állami megrendelések nélkül gyakorlatilag lehetetlen gazdaságosan nyomtatott napilapokat kiadni.

Vegyes a kép a rádiós piacon

A rádiós reklámköltések aránya vegyes képet mutat a weCAN felmérésbe bevont tizennégy országban. Mi magyarok a középmezőnyben foglalunk helyet. A reklámbüdzsék mindössze 5 százaléka megy el idehaza a hangzó (audio) hirdetésekre, vagyis rádióra. A balti országokban viszont az összköltségvetés 7-12 százalékát költik el a rádióban.

Magyarország egy igazi social media nagyhatalom

A közösségi média térnyerése ugyanakkor egyértelműen sikertörténet a vizsgált tizennégy országban. A régió social media-penetrációjának átlaga 50 százalék, ami azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európában minden második, 14 éven felüli ember aktív közösségi média felhasználónak tekinthető. Az egyes országok eredményei természetesen árnyalják a képet, hiszen például Magyarországon háromból két ember használ valamilyen social media platformot, míg Ukrajnában csak háromból egy. A Facebook elsősége megkérdőjelezhetetlen tizennégyből tizenkét országban. Csupán Oroszországban és Ukrajnában vezeti az orosz fejlesztésű Vkontakte a közösségi média mezőnyt. Magyarországon különösen kedvezőek az eredmények. Nálunk a 14 évesnél idősebb korosztály tagjai közül az emberek 61 százaléka fent van a Facebookon, és ezzel fej-fej mellett vagyunk például Franciaországgal, sőt már lehagytuk Németországot is.

A YouTube is megy, de az Instagram, a LinkedIn és a Twitter lemaradásban

A YouTube hazai kedveltségére sem lehet panasz. A magyar felhasználók több videót néznek meg ezen a platformon, mint a csehek, a szlovákok vagy a románok. Itthoni penetrációja, a 14 évesnél idősebb korú lakosok körében jóval meghaladja a régiós átlagot (49 százalék).

Az Instagram, a LinkedIn és a Twitter kapcsán viszont inkább a sereghajtók közé tartozunk. Az első kettőnél felmutatott 8 százalékos elérés, illetve az utóbbinál a 4 százalékot kitevő felhasználói kör egyelőre azt mutatja, hogy még várni kell a Facebook, illetve a YouTube igazi kihívójára a magyar social media fronton.

Magyarország egy social media nagyhatalom
Magyarország egy social media nagyhatalom

Egyébként számos további érdekességről is olvasni lehet a CANnual Report 2016-ban, ezért várhatóan mi is időről-időre visszautalunk még egy-egy érdekes adatra belőle.

(Kiemelt kép: a Fővárosi Önkormányzat idén januárban elkezdte elbontani Simicska Lajos hirdetőoszlopait a fővárosban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.