Budapest, 2016. január 2.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Média

Jól teljesített a magyar reklámipar

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 11. 08. 15:14

Régiós összevetésben is kiemelkedő eredményeket mutat fel a magyar reklámpiac, de állami bevételek nélkül a nyomtatott lapok nem tudnak sikeresek lenni - derül ki a ma bemutatott CANnual Report 2016 jelentésből.
Korábban a témában:
  • Egyre többet költenek el a vállalatok a digitális platformokon
  • Lassan minden második magyar ember elérhető a közösségi médiában
  • Nem csökkennek a tévés reklámbüdzsék

Többek közt ezeknek a megállapításoknak a hátterét is feltárja a régió legnagyobb független ügynökséghálózata, a weCAN által készített, ma egy konferencián megjelentetett kiadvány, a CANnual Report 2016.

Nagy mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez a hazai reklámipar

A jelentésben azt írják, hogy Magyarország tavaly is a vezető kelet-európai reklámpiacokhoz tartozott, és pozícióit idén is megőrizte.

Mi ez a weCAN?

A weCAN egy ügynökségi hálózat: Kelet- és Közép-Európa helyi ügynökségei egy hálózatba szerveződtek, hogy bármilyen kommunikációs feladatot bármely országban a lehető legjobb színvonalon el lehessen végezni. Az ügynökségi hálózatot magyar ötlet nyomán hozták létre, derült ki egy korábbi interjúnkból, amit Szarvas Lászlóval, a Café csoport vezetőjével készítettünk.

A rangsor mezőnyét az határozza meg, hogy egy ország 14 év feletti lakosságára vonatkoztatva az egy főre jutó GDP értékének hány százalékát éri el az egy főre jutó reklámköltés. A hazai eredmény a GDP 0,49 százalékával egyenértékű, ami azt jelenti, hogy a vizsgált tizennégy ország közt Magyarország ebben az évben is a második helyen végzett, Szlovénia mögött. Ez pedig nem csupán szakmai szempontból kiemelkedő teljesítmény. A rangsor kifejezi azt is, hogy a reklámipar mennyire mozdítja elő az adott ország produktivitását. Ennek megfelelően minél előrébb szerepel egy nemzet ezen a listán, a reklámipara, annál inkább hozzájárul az ország gazdasági eredményességéhez – olvasható az összefoglalóban.

A CANnual Report 2016 megállapítása szerint idén a közép-és kelet európai reklámpiacon olyan különösebb változás nem történt, ami 2015-höz képest átalakította volna a régiós erősorrendet. A rangsor első hét helyezettjét szinte kivétel nélkül a fejlett online szegmenssel rendelkező visegrádi, és a prosperáló tévépiaccal büszkélkedő dél-kelet európai országok alkotják.

Így néz ki a lista:

  1. Szlovénia
  2. Magyarország
  3. Szerbia
  4. Lengyelország
  5. Csehország
  6. Horvátország
  7. Bulgária
  8. Észtország
A WeCAN rangsora
A WeCAN rangsora

Egyre nagyobb a magyar digitális reklámipar

Az online reklámköltés mértéke minden országban 1-5 százalékkal nagyobb szeletet hasít ki a hirdetési szektorban, mint tavaly. Az élen a visegrádi négyek állnak. Beszédes adat, hogy a lengyel, a magyar és a szlovák reklámpiacon minden harmadik eurót az online hirdetésekre költenek el. Ezt megerősítik a hazai tapasztalatok is. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) nemrégiben publikált adatai szerint 2015-ben, a hazai médiapiac történetében először az online szegmens két százalékkal haladta meg a televíziós reklámköltés volumenét. Ugyanakkor alapvetően nem változott a tévés hirdetések súlya a teljes reklámtortát tekintve. Nagyjából most is a hirdetési büdzsék mintegy egyharmadát (31 százalékát) költik el idehaza tévére.

Reklámtorták 14 országban. Forrás: WeCAN
Reklámtorták 14 országban. Forrás: WeCAN

Állami pénzek nélkül lehetetlen gazdaságosan nyomtatott lapot kiadni

Bár a nyomtatott sajtóhirdetések száma az egész régióban visszaesik, a politika még mindig lehetőséget lát a print médiában, és ezért jelentős pénzeket megmozgatva tölti meg hirdetésekkel a lapokat – állapítják meg a jelentésben a weCAN szakértői. Hozzáteszik, ez alól Magyarország sem kivétel, ahol az állami megrendelések nélkül gyakorlatilag lehetetlen gazdaságosan nyomtatott napilapokat kiadni.

Vegyes a kép a rádiós piacon

A rádiós reklámköltések aránya vegyes képet mutat a weCAN felmérésbe bevont tizennégy országban. Mi magyarok a középmezőnyben foglalunk helyet. A reklámbüdzsék mindössze 5 százaléka megy el idehaza a hangzó (audio) hirdetésekre, vagyis rádióra. A balti országokban viszont az összköltségvetés 7-12 százalékát költik el a rádióban.

Magyarország egy igazi social media nagyhatalom

A közösségi média térnyerése ugyanakkor egyértelműen sikertörténet a vizsgált tizennégy országban. A régió social media-penetrációjának átlaga 50 százalék, ami azt jelenti, hogy Közép-Kelet-Európában minden második, 14 éven felüli ember aktív közösségi média felhasználónak tekinthető. Az egyes országok eredményei természetesen árnyalják a képet, hiszen például Magyarországon háromból két ember használ valamilyen social media platformot, míg Ukrajnában csak háromból egy. A Facebook elsősége megkérdőjelezhetetlen tizennégyből tizenkét országban. Csupán Oroszországban és Ukrajnában vezeti az orosz fejlesztésű Vkontakte a közösségi média mezőnyt. Magyarországon különösen kedvezőek az eredmények. Nálunk a 14 évesnél idősebb korosztály tagjai közül az emberek 61 százaléka fent van a Facebookon, és ezzel fej-fej mellett vagyunk például Franciaországgal, sőt már lehagytuk Németországot is.

A YouTube is megy, de az Instagram, a LinkedIn és a Twitter lemaradásban

A YouTube hazai kedveltségére sem lehet panasz. A magyar felhasználók több videót néznek meg ezen a platformon, mint a csehek, a szlovákok vagy a románok. Itthoni penetrációja, a 14 évesnél idősebb korú lakosok körében jóval meghaladja a régiós átlagot (49 százalék).

Az Instagram, a LinkedIn és a Twitter kapcsán viszont inkább a sereghajtók közé tartozunk. Az első kettőnél felmutatott 8 százalékos elérés, illetve az utóbbinál a 4 százalékot kitevő felhasználói kör egyelőre azt mutatja, hogy még várni kell a Facebook, illetve a YouTube igazi kihívójára a magyar social media fronton.

Magyarország egy social media nagyhatalom
Magyarország egy social media nagyhatalom

Egyébként számos további érdekességről is olvasni lehet a CANnual Report 2016-ban, ezért várhatóan mi is időről-időre visszautalunk még egy-egy érdekes adatra belőle.

(Kiemelt kép: a Fővárosi Önkormányzat idén januárban elkezdte elbontani Simicska Lajos hirdetőoszlopait a fővárosban. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.