Bár nagy mértékben megosztotta a briteket, hogy maradjon-e az országuk az Európai Unió tagja, azzal kapcsolatban valószínűleg egységes állásponton vannak, hogy történelmi pillanatnak lehettek részesei, amikor úgy döntöttek, kilépnek az EU-ból, amit egyrészt még soha, egyetlen állam sem kísérelt meg, másrészt a dolognak komoly kihatása lesz. Az eredmény nyilvánosságra kerülése utáni rövid hatásokról már sokat lehetett olvasni – a ’80-as évekbeli mélypontjára szakadt be pillanatok alatt az angol font, óriásit estek a tőzsdék, megbukott David Cameron miniszterelnök, majd nem sokkal később a Brexit mellett kampányoló párt elnöke is inkább (angolosan) távozott – , de volt még egy rövid távú hatás, amiről eddig kevés szó esett.
A többek között az Egyesült Királyságból működtetett warc.com szakportál cikke arról ír, hogy számtalan brit napilap példányszáma és internetes portál látogatottsága jelentősen megugrott az uniós népszavazás hatására, ugyanis példátlanul sokan próbáltak a médiából tájékozódni a kialakult helyzetről. Sőt van olyan médiatermék, amely hosszú távon is részesedni tud a történtek pozitív hatásából.
A The Press Gazette – a The Guardian weboldal tulajdonosa – közölte, hogy mindenidők legerősebb pénteke volt számukra június huszonnegyedike, az a bizonyos sorsfordító nap, amikor kiderült, egy EU-tagállammal kevesebb lesz a jövőben. 17 millió egyedi látogató kereste fel aznap a Guardian netes tartalomszolgáltatását, szemben az átlagos napi 8,9 millióval. A szombaton megjelenő Guardian példányszáma pedig 20 százalékkal volt magasabb a megszokottnál.
Hasonló kiugrásokról számolt be a Telegraph is. Az oldalt a történelmi napon 16,3 millióan nyitották meg, ami négyszer volt nagyobb az átlagos 4,3 milliós forgalomhoz képest. A Mail Online pedig azt közölte, hogy ama bizonyos pénteki napon olyan sokan nyitották meg közvetlenül a honlapot, mint még soha.
A The Times nyomtatott példányszáma 18 százalékkal volt magasabb aznap, míg a Daily Mailből 90 ezerrel fogyott el több, mint amennyi szokott.
A The Financial Times pedig elárulta, hogy 600 százalékkal több előfizetést tudtak eladni a Brexit bejelentését követően, mint egy átlagos napon, tehát azon médiatermékek közé tartoznak, amelyek képesek voltak profitálni a Brexitből hosszabb távon is.
Bár a médiavállalatok érthető módon örülnek az olvasók megugró érdeklődésének, a növekvő példányszámoknak és letöltésszámoknak, továbbra is kihívás elé állítja őket a közösségi média (azon belül is leginkább a Facebook), amely egyre jelentősebb módon befolyásolja a hírfogyasztást és a hírek terjedését. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az olvasók érdeklődésének növekedése, a példányszámok, kattintásszámok megugrása ugyan pozitív hatást gyakorol a médiapiacra, a médiavállalatok az olvasói bevételek mellett főleg reklámbevételekből tartják el magukat. Ha innen nézzük, akkor a Brexitnek súlyos következményei lehetnek, hiszen a reklámpiac szereplői nagyon komoly aggályokat fogalmaztak meg az EU-ból történő kilépésre vonatkozó végeredmény megjelenésekor. Ráadásul ha a szigetország valóban gazdasági recesszióba kerül a következő időszakban, az az olvasók pénztárcáját is vékonyítani fogja, és akkor meglehet, hogy az újság-előfizetésen is spórolni fognak.
Arról, hogy a brit reklámpiac hogyan reagált a Brexitre, ebből a korábbi cikkünkből tájékozódhat.
