Kultúra

Kevésbé ismert filmek ihlették a mozitörténet legismertebb jeleneteit

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 09. 05. 16:48

Jack Nicholson ajtóbontása a Ragyogásban, vagy épp E.T. repülése a biciklin? Egyik sem volt újdonság.
Korábban a témában:

A filmtörténet százhúsz éve bőven elég volt arra, hogy a rendezők példaképeik előtt tisztelegve tömegével emeljenek át egy-egy jelenetet, beállítást, vagy képet azok életművéből, így ma már nincs olyan film, amiben a filmrajongók ne találkoznának legalább tízpercenként egy kikacsintással.

Vannak azonban olyan jelenetek, melyekről úgy gondoljuk, hogy biztosan  senki nem használta még őket korábban – ez pedig sokszor óriási tévedés. Mai válogatásunkban négy ilyen meglepő példát mutatunk be.

Stephen King Ragyogás című regényének legendás, Stanley Kubrick által rendezett filmadaptációja, amiben Jack Nicholson szakértő mozdulatokkal és barátságos arccal bont szét egy ajtót

A film legmaradandóbb jelenetét jó eséllyel az is ismeri, aki sosem látta még a Ragyogást. Azt azonban kevesen tudják, hogy a képsor gyökerét keresve közel hat évtizedet kell visszaugranunk a filmtörténetben: Victor Sjöström ugyanis ekkor, 1921-ben küldte a filmvászonra A halál kocsisa című Selma Lagerlöf-regényt.

A film a svéd filmművészet egyik központi eleme, speciális effektjei, illetve visszaemlékezéseket bőséggel felvonultató struktúrája pedig saját korában úttörőnek számított. Épp úgy, ahogy a film egyik legizgalmasabb jelenetét adó ajtóbontás, ami néhány fokkal ijesztőbbé téve tért vissza a Ragyogásban:

Samuel L. Jackson – majdnem – a Bibliából vett monológja a Ponyvaregényben (1994)

Az itt magyarul is elérhető jelenetben a 23. zsoltár és az Ezékiel 25:17 keveredéséből született, Bibliában ebben a formában nem szereplő passzus hangzik el:

Az eredeti, sokszor meglepő dialógusairól ismert Tarantino ebben az esetben viszont a japán rendező-producer-harcművész, Sonny Chiba The Bodyguard című filmjének kezdő képsoraihoz nyúlik vissza:

Az egyetlen változás a szövegben csak annyi volt, hogy Chiba nevét átírta az Úréra.

Tarantino egyébként a japán művész filmjeinek rajongója, sőt, őt magát is elcsábította egy filmjéhez:

Chiba alakította ugyanis a Kill Bill-ben feltűnő, kardkészítő Hattori Hanzót.

A Csillagok háborúja IV: Egy új remény utolsó jelenete: a bevonulás

Han Solo, Luke Skywalker és Chewbacca Leia elé járul, aki néhány forró pillantást, valamint egy-egy kitüntetést oszt ki a két férfinak. Chewbacca persze nem kap semmit.

Annak fényében ez nem is igazán meglepő, hogy az egyetlen pozitív Csillagok háborúja-befejezés valójában Leni Riefenstahl a nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő propagandafilmje, Az akarat diadala képsorait idézi:

 

E. T. és Elliott biciklis repülése

A harmincöt éves klasszikus végén feltűnő ikonikus menekülő jelenet – Elliott és barátai biciklire pattannak, hogy megmentsék a kedves földönkívülit a kormány gonosz ügynökeitől, de azok hamarosan sarokba szorítják őket. A bicikliskosárban üldögélő, szövetbe tekert E.T. ezért beveti a szuperképességeit, a srácok pedig a levegőben bicikliznek tovább a naplementébe, hogy az erdőben elbúcsúzhassanak a világító ujjú lénytől.

Az ötlet szülőatyja viszont nem Spielberg, hanem az olasz legenda, Victoria De Sica 1951-es tündérmeséje, a Csoda Milánóban (Spielberg egyik kedvence!), ami ugyanígy ér véget: egy csapatnyi, a rendőrök kocsiján a fogház felé tartó férfi és nő végül az utcaseprűk munkaeszközére pattanva lép meg, bár nem köszönnek el az egészet lehetővé tévő varázslatos baráttól:

Sajnos tényleg

nincs új a nap alatt. :(

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.