Kultúra

Ezeket a könyveket szerettük legjobban 2016-ban

Bodnár Judit Lola
Bodnár Judit Lola

hypevadász. 2017. 01. 01. 10:34

J. K. Rowling – Jack Thorne – John Tiffany: Harry Potter és az elátkozott gyermek

Az idei év igazi ünnep volt a Harry Potter-rajongók körében, nem elég, hogy a Legendás állatokkal kaptak egy színes-szagos, egész estés, ráadásul kiválóan sikerült filmet a franchise-hoz, még az az álmuk is teljesült, hogy oly sok év után folytatódott Harryék története is, pontosan ott, ahol annak A Halál Ereklyéi epilógusa letette. Oké, nem regényben, és nem is teljesen Rowling tollából, ő csak besegített a két forgatókönyvírónak, akik a West Endre készült színpadi előadás szövegkönyvét megálmodták, de ezzel együtt is igazi varázsutazás volt Az elátkozott gyermek, vissza Roxfortba, és vele együtt a gyerekkorba is.

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

Jászberényi Sándor kollégám megjárta már az elképzelhető összes háborús zónát, ahol az utóbbi években bármiféle mozgolódás is volt, így aztán bőven van mit mesélnie, mesél is, ezekben az írásaiban ugyanúgy, mint előző, komoly sikereket elért, Az ördög egy fekete kutya című novelláskötetében. Ahogy az sem, ez sem vidám, se nem illatos, és még nagyon tiszta sem, furcsa is lenne a Közel-Kelet mocskából valami pillangószárnyas finomkodást elővezetni. Karcos, férfias, időszerű darab, beleolvasni itt lehet.

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

2016 erősen megdolgozott érte, hogy vastagon tele legyen vele az összes hócipőnk év végére, a szíriai pokol, a menekültválság, a heti rendszerességű terrortámadások, és a fájdalmasan sok szeretett híresség halála még az évnek ebben az utolsó napjaiban sem állt le. És hát Esterházy is idén hagyta itt a Földet, a rák győzött, az a rák, amivel ebben a könyvben kvaterkázik. A cím mindent elmond a témáról, a szerző neve meg a minőségről, alapdarab.

Gideon Greif: Könnyek nélkül sírtunk

Azon tisztelt olvasóim, akik a Saul fia említésére szenvedélyes náciba váltanak, cikkem ezen pontján nyugodtan visszaköltözhetnek a barlangjukba, a nyitott elmével közlekedő – remélem, hogy – többségnek ajánlom ezt a nagyon fontos, okos interjúkötetet. A történész Gideon Greif megkereste azt a maroknyi holokauszt-túlélőt, akik a birkenaui haláltábor Sonderkommandójában szolgáltak, ők voltak azok a zsidók, akiknek az volt a feladatuk, hogy társaik elgázosításában segédkezzenek – hogy aztán őket is kivégezzék, mint a titkok tudóit. A velük készült beszélgetésekből állt össze ez a könyv, ami idén végre magyarul is megjelent. A Saul fia főszerepét alakító Röhrig Géza ebből a kötetből készült fel Saul Ausländer szerepére, irgalmatlan fájdalmas, de épp ezért kötelező darab, főleg a közbeszéd jelenlegi alakulását figyelembe véve.

M. R. Carey: Kiéhezettek

A világot romlásba taszította egy többszörösen evolválódott gombafaj, ami emberevő élőhalottakká, „kiéhezettekké” változtatja a fertőzötteket. Főszereplőnk, Melanie tízéves, alighanem zseni, imádja a görög és római mitológiát, illetve úgy általában a könyveket – és mintegy mellesleg fertőzött a zombikórral ő maga is, csak éppen rajta, ahogy hasonló korú osztálytársain is, kicsit másként jelentkezik a betegség. Éhezik ugyan az emberhúst, de ez pár óvintézkedéssel kordában tartható, és ami fontos: megőrizték szellemi képességeiket, tudnak tanulni, beszélni, így ők lehetnek a járvány megfékezésének kulcsai. Ezt a fergeteges zombisztorit filmben is imádtam, de az alapjául szolgáló regény még a filmnél is sokkal, de sokkal jobb – ahogy az már csak lenni szokott. Mondom mindezt úgy, hogy egyetlen epizódot sem láttam a The Walking Deadből, sőt, általában messziről kerülöm a zombizsánert. A Kiéhezettek viszont megvett kilóra: ez a regény disztópia, de a disztópia-regények „dögös tinédzserek megmentik a világot” kliséi nélkül, továbbá zombiapokalipszis a zombitörténetek kliséi nélkül.

Zoltán Gábor: Orgia

Még egy kis múltfeldolgozás jöhet? Naná, hogy jöhet – épp az ellenkezés bizonyítja, hogy vastagon van még rá szükség. Zoltán Gábor Budapestnek azon a részén, a Városmajorban született és nőtt fel, amely a második világháború után a nyilasok tömeggyilkosságaitól volt hangos. Hosszú kutatómunkával ezeket az eseményeket tárja fel a szerző, a ’44-45-ös tél felfoghatatlan borzalmait száraz, szinte kegyetlenül szikár stílusban. Vidám ettől sem leszel, ezzel együtt az év talán legfontosabb magyar kötete.

Ted Chiang: Életed története és más novellák

Lássuk csak:

A miénkhez nagyon hasonlító világban az angyali látogatások a mindennapi élet rémisztő és egyben csodálatos történései. Tudósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változtatja meg a gondolkodásunkat és érzékelésünket az időről és a valóságról. Az idegi áramkörökben végzett apró módosítással eltörlődik a testi szépség alapján történő megkülönböztetés.

Ez csak rövid ízelítő a könyv novelláinak alaphelyzeteiből, és már ez is izgalmasan hangzik, ugye? Tegyük mellé még azt is, hogy az év egyik legjobb filmje, az Érkezés alapjául is e kötet egyik írása szolgál, és azt a tényt, hogy milyen ritkán termel ki az irodalom ennyire remek írásokat a sci-fi műfajában.

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Skandinávia sorra termeli ki magából az irodalmi és filmes remekműveket, és bár legtöbben északhoz elsősorban a krimiket kötik, azért humorban sincs hiány arrafelé, gondoljunk csak vissza a pár éve óriásit futott A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című fergeteges ökörködésre, amely könyvben is, filmen is kimagaslóan sikerült. Ugyanez a helyzet Ovéval, ő volt az év egyik hőse nálunk, a házmester-szindrómás öregember, akinek örökös zsörtölődése mögött óriási szív és tragikus múlt lapul, és aki semmi másra nem vágyik, mint hogy békés öngyilkosságba menekülhessen – ám az élet, többnyire valamely idegesítő szomszéd formájában, folyton szembe jön. Keserédes, kedves könyv, a film nemkülönben.

Marc Elsberg: Blackout

Az Animus kiadó nagyot ment idén, az új Harry Pottert is ők hozták be az országba, de az imént említett Ovét is ők mutatták meg nekünk – és a németek nagy regénysikerét, a Blackoutot is. Jó kis tökös, izgalmas krimi ez, ráadásul jó hosszú, szóval az élmény kitart pár napig, a sztori pedig sokkal húsbavágóbb, mintsem kényelmes lenne belegondolni: a regény (irónia bekapcs) teljesen fiktív, soha de soha a valóságban elő nem fordulható (irónia kikapcs) története szerint a tél kellős közepén beüt a krach a vén kontinensen, amikor is összeomlik a teljes európai áramellátás. A háttérben jó eséllyel hackerek állnak, és nagyon, nagyon nem viccelnek. Krimifüggőknek alapdarab, és még némi gazdasági-társadalmi elmélkedésre is alkalmat ad. Beleolvasni erre lehet.

Dave Eggers: A kör

Ezt a könyvet alighanem az összes idei könyves cikkemben megemlítettem, mert hátha az ismétléstől átmegy az üzenet: tessék elolvasni ezt a regényt. Na jó, csak akkor, ha az 1984 megvan úgy fogalomszinten. Meg ha használsz internetet, okostelefont, avagy bármilyen hasonló okos- és/vagy szuperkütyüt. Eggers kötete ugyanis egy olyan jövőképet fest elénk, ami különösebben vad fantázia nélkül is abszolút valósággá válhat úgy nagyjából bármikor: a technológia látszólag elhozza a szép új világot, ahol minden szebben, jobban, hatékonyabban működik, mint valaha, az alattomos, mindenre ránövő diktatúra is. Mielőbb tessék elolvasni, mivel jövőre már érkezik belőle a filmverzió, Tom Hanks és Emma Watson főszereplésével.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 19.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vendégeként hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Goldmark termében 2017. július 19-én. A magyar miniszterelnök és izraeli vendége a látogatással a Mazsihisz meghívásának tesz eleget.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.