Kultúra

A németek tényleg egy útikönyv alapján kezdték meg a történelmi angol városok bombázását?

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 06. 21. 18:39

“Minden olyan brit épületet le kell bombáznunk, amit legalább három csillagosként említenek a brit Baedekerben.”

A németek kilenc hónapon át repültek át éjjelente Nagy-Britannia légterébe, és bombázták a legfontosabb városokat, így Londont is. 1941 májusában aztán hirtelen a Szovjetunióra irányították a figyelmüket, így lassan megfordult a kocka, és eljött a britek ideje.

1942 márciusában a britek új nehézbombázóikkal, továbbfejlesztett navigációs rendszerükkel és merőben új taktikával előbb az évszázados épületekkel teli Lübecket bombázták szét (elpusztítva három nagy templomát, és az épületek hét százalékát), majd a következő hónapban Rostock közel háromnegyedét is, és százezer ember vált néhány pillanat alatt fedél nélkülivé.

Az 1277-1351 közt épült Marienkirche, Lübeck

A német vezérkar persze egyáltalán nem örült ezeknek a fejleményeknek, sőt, Göbbels úgy gondolta, hogy a további bombák lehullása komolyan demoralizálhatja a lakosságot.

Az 1173-1230 közt elkészült, eredetileg román stílusú lübecki dóm, melyet 1266-1335 közt gótikussá alakítottak.

Hitler 1942. április 14-én minden eddiginél agresszívebb, Nagy-Britannia elleni légiháborút hirdetett, de némiképp szokatlan módon. Göbbels erről így számolt be:

“Hitler azt rendelte, hogy folytassuk ezeket a támadásokat mindaddig, míg az angolok nem fáradnak bele ebbe az egészbe. Azzal is egyetértett, hogy a kórházakat, kulturális központokat és civil célpontokat támadjunk, hiszen másképp nem lehet észhez téríteni őket. Ők az emberek olyan csoportjához tartoznak, akikkel csak akkor beszélgethetsz, miután már kiverted a fogaikat.”

Az első támadást április 23-ról 24-re virradóra Exeter felett hajtották végre, majd Bath, Norwich és York következett. Május 3-án visszatértek Exeter fölé, majd Cowes, újra Norwich, végül pedig Canterbury felett kezdték el szórni a bombákat.

Bath Assembly Rooms, Bath

A gépek és bombák számának ellenére nem tudtak nagy veszteségeket okozni: az összes támadás során 1637 civil vesztette életét, valamint ötvenezer ház dőlt össze. Néhány fontos épület – így a híres koncert- és bálteremként ismert, Jane Austen regényeiben is gyakran feltűnő Bath Assembly Rooms, illetve a yorki céhek találkozóhelyeként szolgáló , XV. századi York Guildhall – ugyan kiégett, illetve súlyosan sérült (ma mindkettő újra régi fényében ragyog), de a gyönyörű katedrálisok és más épületek például sértetlenül megúszták a támadásokat.

De honnan a név?

A Baedeker Blitz néven elhíresült támadások nevüket az első igazi útikönyvekről, a Karl Baedeker által kiadott bédekkerekről kapták, melyek nélkül a XIX. és XX. században kis túlzással senki sem indult el nyaralni.

Az 1937-es brit kiadás borítója

Gustav Braun von Stumm báró, a német külügyminisztérium sajtóirodájának vezetőjeként ismertté vált diplomata az exeteri támadások után, 1942. április 24-én így fogalmazott:

“Minden olyan brit épületet le kell bombáznunk, amit legalább három csillagosként említenek a brit Baedekerben.”

A báró ezt nyilván nem szó szerint értette, de a bombázások helyszíneként kiszemelt városok listája jó eséllyel nem sokban különbözött a legalább három csillagos helyekétől.

A brit visszavágás sem maradt el: 1943 júliusában például nyolc napon át bombázták Hamburgot – ezt az eseményt a brit történészek ma egyszerűen csak Németország Hirosimájaként emlegetik.

Fotó: Ww2censor

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.