Kultúra

Ilyen volt az ISIS által elpusztított kétezer éves város, Palmüra

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 04. 05. 12:29

Egy XVIII. századi francia utazó gyönyörű metszeteinek köszönhetően most képet alkothatunk a város egykori szépségéről.

Az Iszlám Állam szíriai emberek életének kioltása, valamint terrorcselekmények mellett a műemlékek tönkretevésében is jeleskedik. A legnagyobb vihart egyértelműen a sokszor egyszerűen csak a sivatag mátkájaként emlegetett, a Világörökség részét képező Palmüra (ma Tadmur) tavaly májusi elfoglalása váltotta ki. Az IÁ néhány nappal később megkezdte a gyilkosságsorozatát, melynek tetőpontját az ókori római amfiteátrumában rendezett tömeges kivégzéssel érték el. Természetesen közönség nélkül ez mit sem ért volna, így a helyi lakosság egy részét a nézőtérre kényszerítették.

A szíriai régészeti hivatal vezetője már ekkor aggályát fejezte ki az Iszlám Állam palmürai jelenlétével kapcsolatban, hiszen tart tőle, hogy a szervezet által a bálványimádás kellékeinek tartott ókori műemlékek és szobrok könnyen megsemmisülhetnek. Maamún Abdelkarim félelme nemsokára beigazolódott: június végén a múzeum bejáratánál álló hatalmas, három és fél méter magas oroszlánszobrot, a város jelképét támadták meg csákányokkal, néhány nappal korábban pedig két mauzóleumot tettek a földdel egyenlővé, de ezzel a sor nem ért véget: a következő hetekben sorra érkeztek a videofelvételek a kalapáccsal és csákánnyal szétvert szobrokról, sőt, a nyár végén a városban lefejezték, majd egy római oszlopra akasztották Szíria legkiválóbb archeológusát, az ötven éven át a városban dolgozó, 81 éves Háled Asszaádot, mert nem akarta elárulni, hogy hová rejtették a palmürai kincseket.

A város megtestesíti azt, amit az ISIS utált a világban, hiszen itt több vallás követői – a fénykorban háromszázezren! – éltek együtt teljes harmóniában. A kereskedelmi útvonalak metszéspontjában lévő városban színházak, templomok, fürdők, könyvtárak, iskolák álltak, a sokszínű életet élő polgárok pedig semmiben sem szenvedtek hiányt.

Augusztusban megkezdődött az épületek pusztítása is: előbb a 130-ban újjáépített Baál-Samin templomot, majd a 32-ben elkészült Bél templomát.

Októberben a város i.e. II. századi diadalíve is a homokba hullt, majd egy kicsit az orosz légitámadások is segítettek a város megsemmisítésében. Egy hónappal ezelőtt a szír elnök, Aszad seregei megérkeztek a város közelébe, három héttel később, március 27-én pedig az orosz légierő segítségével visszavették azt.

Az oroszok felajánlották segítségüket az ősi város aknamentesítésében, és kiderült, hogy a terület korántsincs annyira rossz állapotban, mint azt hónapokon át hitték, de az elpusztított, felbecsülhetetlen értékű épületek és szobrok sajnos mostanra már porrá váltak.

Az újjáépítéshez Asszad elnök ENSZ-segítséget kért, az oroszok pedig önként ajánlották fel segítségüket. Kérdés, hogy a templomok, toronysírok és szobrok tényleg teljes szépségükben épülhetnek-e fel újra.

De milyen volt a hely évszázadokkal ezelőtt?

Két XVIII. századi utazó, az építészként, tájképfestőként és archeológuskénti s ismert Louis-François Cassas rajzainak köszönhetően most megnézhetjük. A férfi 1784-1786 közt a francia állam megbízásából utazott a Közel-Keleten, a romvárosban pedig két hónapot töltött. Most az ő – sokszor a romok alapján az eredeti állapotot felvázoló – rajzait mutatjuk be a mára már elpusztult kincsekről és a romokról.

Cassast és társait fogadják a terület vezetői

Bél temploma, részletei és kazettás mennyezete

 

A Baál-Samin templom

A kapu

Jamblik toronysírja

Elabél toronysírja

Fotók: Museen Köln, Monuments of Syria, BBC

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.