Kultúra

Bejártuk: Gellért Hotel – a kupolától a pincéig

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 02. 19. 19:41

Korábban a témában:

A Gellérthegy lábánál álló szecessziós csoda helyén már III. Béla uralkodásának (1172-1196) idején, 1178-ban állt egy épület, mikor a betegápolással foglalkozó johannita rend kórházat alapított a Gellérthegy lábánál. A török megszállás után Acsik Ilidzse (jelentése nyitott fürdő, hiszen a megszokott török fürdőépítési szokásokkal szemben ez a hely bizony nem rendelkezett szép kupolával) néven is előszeretettel használtak, sőt, sokan kedvenceik közt tartották számon.

A török világutazó, Evlija Cselebi így írt a nyolc betegséget gyógyító forrásról:

Frengisztánból (Európából) és Magyarországból kocsikon jönnek oda. A franciabetegségre (vérbaj – őket máshová nem engedték be, itt fürödhettek a lovaikkal együtt) és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen tartani.”

Luigi Ferdinando Marsigli 1726-ban megjelent könyvének egyik rézmetszete a török fürdő romjairól (I. kép)

Kiűzésük után I. Lipót magyar király (és német-római császár) háziorvosa vette át a Sárosfürdő néven (a forrásvízzel együtt finom iszap is tört fel a földből) ismertté vált helyet. A császári orvos halála után szövevényes úton Buda 1719-re végül megvásárolta az igen rossz állapotú épületet, némiképp felújította, de 1809-re a bérlők egész sorának köszönhetően jórészt csak romok maradtak. Az intézményt ekkor árverésre bocsátották, de új tulajdonosai sem voltak képesek visszaállítani annak egykori jó hírét.

A következő két évtizedben a Tabán kéjtanyáiról átszállingózott lányok próbálták itt fellendíteni az üzletüket, vagy épp ott húzták meg magukat. Az 1830-as évek elején azonban komoly átalakítások kezdődtek a területen: elkészült az öt törökfürdőt és nagy közfürdőt körbezáró, 27 lakószobás, vendéglővel kiegészített épület, amely ugyan jól jövedelmező üzletté vált, az úri réteget azonban nem tudták átcsábítani a Rudas, illetve a Császár fürdőkből.

A Sáros fürdő 1880 körül

Buda és Pest 1873-as egyesülése után az immáron egyesült város óriási fejlődésen ment át, és a legjobb úton haladt a világvárossá válás útján. Ennek egy lépéseként 1893-ban törvényt hoztak a Margit híd és a Lánchíd mellett két újabb Duna-híd építésére, melyek egyike, a Ferencz József (ma Szabadság) híd épp a Sáros fürdő előtt kötötte volna össze a két partot.

A lebontás előtti években

A fürdőépületnek ezzel befellegzett: az építkezések kezdetén, 1894-ben azt lebontották, 1901-ben pedig a főváros kisajátította a fürdő korábbi területét.

1910 körül – a fürdő még sehol, a háttérben pedig még egy évtizedig a Lágymányosi-tó vize nyugszik.

Négy évvel később, 1905-ben pályázatot írtak ki egy minden eddiginél előkelőbb épületegyüttes tervezésére, amin a századforduló legkedveltebb építészei is képviseltették magukat – így például a a Szabadság téri Tőzsdepalota, az Anker-ház, a városligeti Vajdahunyadvár tervezője, Alpár Ignác is:

Alpár Ignác

A hosszúra nyúló versengés végén az első két díjazott pályamunka alkotói, a Hegedűs ÁrminSterk IzidorSebestyén Artúr hármas került ki győztesen.

Sterk Izidor terve
Sebestyén Artur – Hegedűs Ármin
Sebestyén Artur – Hegedűs Ármin

Terveik összeolvasztásával 1909-1918 közt készült el a Zsolnay-kerámiák és színpompás ólomüvegek tömegével díszített óriási, késő szecessziós épületegyüttes, melyet 1927-re parkja megszüntetésével hullám strandfürdővel, 1934-re pedig pezsgőfürdővel bővítették.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A hotel lobbyja (Fotó: Thaler Tamás)
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Thaler Tamás
Hatalmas kupolája és belső díszei máig a legszebb budapesti épületek közé emelik. (Fotó: Thaler Tamás)

Az épületbe Budapest ostroma során német katonák vették be magukat, a Műegyetem rakparton érkező szovjet katonákkal kialakult harcok során az épületegyüttes súlyosan megrongálódott, a pincében az eseményekről mit sem tudó pihenő német katonák pedig – a szállodában 1961 óta dolgozó vezetőnk, az ügyeletes igazgató Vásony Mihály szerint – egyszer csak szembe találták magukat a Vörös Hadsereg néhány, felfedezőútra indult katonájával. Természetesen először itt is – mint ezekben az években több ezer másik alkalommal – a másik karórájára finom nyomatékkal igényt tartó mondat hangzott el:

davaj csaszi!

Sajnos a harcok során a legtöbb érték – festmények, étkészletek, bútorok – megsemmisült, kivéve persze a dolgozók által még időben kimenekített, vagy elrejtett tárgyakat, amik  azóta persze visszatértek eredeti helyükre. Majczán Lajos, a hotel raktárosa 1944-ben például az alagsorban befalazta a komplett ezüstkészletet, de keringenek történetek más, a személyzet által hazamenekített, majd később visszaszolgáltatott tárgyakról is.

A részleges helyreállítások után ugyan rövidesen újraindult a szálloda és gyógyfürdő működése, a Dunára eső oldalt viszont csak 1961-ben újították fel, így a folyosókon sétálva néha találkozhatunk a modern díszítőművészet jellegzetességeivel – mint például ezek a nem átvilágított üvegfelületek:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Fogl Márton/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A fürdőben 1972-1979 közt zajlott felújítás, a hotel pedig 1980-ban, valamint 2000-ben telt meg munkásokkal. Utóbbi alkalommal új szobák is nyíltak, így mára 221 szoba, valamint 13 lakosztály várja a vendégeket, melyek közül néhányban a hetvenes évek derekán egyszerűen megállt az idő. Furcsa élmény ezekben a szobákban sétálni, de az összkép kétségkívül bájos.

Kémfilmek titkos megbeszéléseihez ideális lehetne (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Ebbe az ajtómegoldásba egyszerűen szerelmesek lettünk (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A fürdőszoba részlete a hotel egykori logójával díszített zuhanyfüggönnyel (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Még a függöny is rendkívüli – rajta Budapest és Magyarország egykori címereivel, Szent Gellért képével és magyar történelmi motívumokkal. (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A takarítást, szobaszervízt és poggyászszállítást kérő gombok természetesen már nem működnek. (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)

A főlépcsőház eredeti, festett üvegablakainak sajnos már semmi nyoma, a második világháború okozta pusztítás helyreállításakor egyszerűen nem volt keret ezek pótlására, így azok tejüvegből készültek el. Ezek cseréjére végül 1995-1996-ban került sor, mikor Bozó Gyula tervei alapján a zombori Stanisic Stúdió egyik művésze, Marjanovic Straja elkészítette a négy szinten ma látható, magyar történelmi témájú alkotásokat.

Fotó: Fogl Márton/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A lépcsőket egy egész sornyi híresség koptatta, – egészen a hetvenes-nyolcvanas évekig, hiszen ekkor nyíltak meg a második világháborúban kiégett Duna-parti szállodasor helyén épült nagy hotelek, valamint és a Mátyás-templom szomszédságában álló Hilton – köztük a mézesheteit töltő Julianna holland királynő, Richard Nixon, Rabindranáth Tagore, a dalai láma, a Nobel-díjas fizikus, Werner Heisenberg, Anthony Quinn, Pahlavi iráni sah és családja, vagy épp a hegedűművész és karmester Yehudi Menuhin, de hosszabb időt töltött itt az átlagemberek életét élő Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg is.

Az épület számos része, így a padláson keresztül megközelíthető kupolája sajnos a nagyközönség előtt nem áll nyitva, pedig tökéletes rálátást nyújt a városra, valamint az épület csodás részleteire.

Szűk lépcsősor vezet fel a padlásra (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Ezért a látványért már megérte (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Gellért fürdő külső medencéi (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Budapesti Műszaki Egyetem színes teteje, háttérben az Infopark épületeivel (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Belvárosi plébániatemplom (balra), és a Szent István-bazilika kupolája, illetve tornyai a Gellérthegyen álló kereszt hátterében (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Fővám tér épületei, a háttérben a New York palota (balra), a Rózsák terén álló katolikus templom (középen), valamint a Blaha Lujza tér sarkán álló egyik épület tornyával (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)

És persze annak padláson át való megközelítése során is találkozhatunk az elmúlt évtizedek néhány, mára elfeledett emlékével:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Gellért legkevésbé ismert része talán a pincéje, ahol egy egész sornyi, 1918 óta jórészt megállás nélkül üzemelő géppel találkozhatunk, de alagútrendszer is húzódik az épület alatt.

Nincs jövő (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)

A harmincas években született tervek szerint kisvasúttal szállították volna a vendégeket a szomszédos Rudas és Rác fürdőkbe, amely persze máig sem valósult meg, de a keskeny nyomtávú sínpár még mindig várja az első szerelvényt.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Természetesen azóta csövek tömegei is utat törtek maguknak az alagútban, így például a hotelt és fürdőt a kelenföldi hőerőművel összekötő masszív hálózat is ezen a ponton érkezik az épületbe. A rendszerből közelíthető meg a Szüzek barlangjaként is ismert, egészen a Rác fürdőig tartó Karfiol-barlang.

A hotel a szállóvendégek fogadása mellett ma konferenciahelyszínként is működik, több óriási teremmel.

Ahol szintén van esély némi időutazásra – bár mi a bejárás során inkább egy Wes Anderson-filmben éreztük magunkat:

De a manapság divatos stílusok egyike is képviselteti magát:

A hotelhez egy néhány éve felújított söröző is kapcsolódik, ahol a szállodavendégek és az utcáról betérők egyaránt megkóstolhatják a hotel saját söreit, de válogathatnak a legnevesebb borászatok és sörfőzdék termékei közt.

A hétvégén ez az épület ad otthont az ország legnagyobb ideiglenes kocsmájának – egyben az első ilyen beltéri eseménynek, az Indoor Sörfesztiválnak –, ahol a látogatók a legjobb európai sörfőzdék (így a Barbar, a Brewdog, a Satan, a Wells & Young’s, a Maissel’s Weisse, a Flying Dog, az Oedipus és az Opat) mellett a legnívósabb magyarok, köztük a Fóti Kézműves Sörfőzde, a Zirci Apátsági Manufaktúra, a Sümegi Sörfőzde és a Legenda söreit fogyaszthatják majd.

A sörök mellett a látogatók ötfogásos kocsmavacsorákon is részt vehetnek – pénteken az angol, szombaton pedig a német sörgasztronómia csodáit élhetik majd át a résztvevők a Butcher’s Kitchen és a Gellért Söröző séfjeinek, Csonka Zsoltnak, illetve Frideczky Andrásnak köszönhetően. Az ételek mellé járó söröket az Élesztő kézműves söröző vezetője és a Brewdapest Brewers egyik tagja, Pandula Richárd válogatta. Vasárnap cseh-magyar sörbrunch és svédasztalos vacsora várja majd a látogatókat, akiknek egy dolgot nem szabad elfelejteniük:

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó.

A fotók és információk az 1971-ben kiadott  Források Budapest történetéhez című könyvből, a Fortepanról, az Országos Széchenyi Könyvtárból, a VGF szaklapból, a Gellért saját honlapjáról, a Magyar Építőművészet 1909-es évfolyamának I. számából, illetve a szerző és a 24-gyakornok Fogl Márton fényképezőgépéből származnak.

Kommentek