Kultúra

Bejártuk: Gellért Hotel – a kupolától a pincéig

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 02. 19. 19:41

Korábban a témában:

A Gellérthegy lábánál álló szecessziós csoda helyén már III. Béla uralkodásának (1172-1196) idején, 1178-ban állt egy épület, mikor a betegápolással foglalkozó johannita rend kórházat alapított a Gellérthegy lábánál. A török megszállás után Acsik Ilidzse (jelentése nyitott fürdő, hiszen a megszokott török fürdőépítési szokásokkal szemben ez a hely bizony nem rendelkezett szép kupolával) néven is előszeretettel használtak, sőt, sokan kedvenceik közt tartották számon.

A török világutazó, Evlija Cselebi így írt a nyolc betegséget gyógyító forrásról:

Frengisztánból (Európából) és Magyarországból kocsikon jönnek oda. A franciabetegségre (vérbaj – őket máshová nem engedték be, itt fürödhettek a lovaikkal együtt) és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen vörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen tartani.”

Luigi Ferdinando Marsigli 1726-ban megjelent könyvének egyik rézmetszete a török fürdő romjairól (I. kép)

Kiűzésük után I. Lipót magyar király (és német-római császár) háziorvosa vette át a Sárosfürdő néven (a forrásvízzel együtt finom iszap is tört fel a földből) ismertté vált helyet. A császári orvos halála után szövevényes úton Buda 1719-re végül megvásárolta az igen rossz állapotú épületet, némiképp felújította, de 1809-re a bérlők egész sorának köszönhetően jórészt csak romok maradtak. Az intézményt ekkor árverésre bocsátották, de új tulajdonosai sem voltak képesek visszaállítani annak egykori jó hírét.

A következő két évtizedben a Tabán kéjtanyáiról átszállingózott lányok próbálták itt fellendíteni az üzletüket, vagy épp ott húzták meg magukat. Az 1830-as évek elején azonban komoly átalakítások kezdődtek a területen: elkészült az öt törökfürdőt és nagy közfürdőt körbezáró, 27 lakószobás, vendéglővel kiegészített épület, amely ugyan jól jövedelmező üzletté vált, az úri réteget azonban nem tudták átcsábítani a Rudas, illetve a Császár fürdőkből.

A Sáros fürdő 1880 körül

Buda és Pest 1873-as egyesülése után az immáron egyesült város óriási fejlődésen ment át, és a legjobb úton haladt a világvárossá válás útján. Ennek egy lépéseként 1893-ban törvényt hoztak a Margit híd és a Lánchíd mellett két újabb Duna-híd építésére, melyek egyike, a Ferencz József (ma Szabadság) híd épp a Sáros fürdő előtt kötötte volna össze a két partot.

A lebontás előtti években

A fürdőépületnek ezzel befellegzett: az építkezések kezdetén, 1894-ben azt lebontották, 1901-ben pedig a főváros kisajátította a fürdő korábbi területét.

1910 körül – a fürdő még sehol, a háttérben pedig még egy évtizedig a Lágymányosi-tó vize nyugszik.

Négy évvel később, 1905-ben pályázatot írtak ki egy minden eddiginél előkelőbb épületegyüttes tervezésére, amin a századforduló legkedveltebb építészei is képviseltették magukat – így például a a Szabadság téri Tőzsdepalota, az Anker-ház, a városligeti Vajdahunyadvár tervezője, Alpár Ignác is:

Alpár Ignác

A hosszúra nyúló versengés végén az első két díjazott pályamunka alkotói, a Hegedűs ÁrminSterk IzidorSebestyén Artúr hármas került ki győztesen.

Sterk Izidor terve
Sebestyén Artur – Hegedűs Ármin
Sebestyén Artur – Hegedűs Ármin

Terveik összeolvasztásával 1909-1918 közt készült el a Zsolnay-kerámiák és színpompás ólomüvegek tömegével díszített óriási, késő szecessziós épületegyüttes, melyet 1927-re parkja megszüntetésével hullám strandfürdővel, 1934-re pedig pezsgőfürdővel bővítették.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A hotel lobbyja (Fotó: Thaler Tamás)
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Thaler Tamás
Hatalmas kupolája és belső díszei máig a legszebb budapesti épületek közé emelik. (Fotó: Thaler Tamás)

Az épületbe Budapest ostroma során német katonák vették be magukat, a Műegyetem rakparton érkező szovjet katonákkal kialakult harcok során az épületegyüttes súlyosan megrongálódott, a pincében az eseményekről mit sem tudó pihenő német katonák pedig – a szállodában 1961 óta dolgozó vezetőnk, az ügyeletes igazgató Vásony Mihály szerint – egyszer csak szembe találták magukat a Vörös Hadsereg néhány, felfedezőútra indult katonájával. Természetesen először itt is – mint ezekben az években több ezer másik alkalommal – a másik karórájára finom nyomatékkal igényt tartó mondat hangzott el:

davaj csaszi!

Sajnos a harcok során a legtöbb érték – festmények, étkészletek, bútorok – megsemmisült, kivéve persze a dolgozók által még időben kimenekített, vagy elrejtett tárgyakat, amik  azóta persze visszatértek eredeti helyükre. Majczán Lajos, a hotel raktárosa 1944-ben például az alagsorban befalazta a komplett ezüstkészletet, de keringenek történetek más, a személyzet által hazamenekített, majd később visszaszolgáltatott tárgyakról is.

A részleges helyreállítások után ugyan rövidesen újraindult a szálloda és gyógyfürdő működése, a Dunára eső oldalt viszont csak 1961-ben újították fel, így a folyosókon sétálva néha találkozhatunk a modern díszítőművészet jellegzetességeivel – mint például ezek a nem átvilágított üvegfelületek:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Fogl Márton/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A fürdőben 1972-1979 közt zajlott felújítás, a hotel pedig 1980-ban, valamint 2000-ben telt meg munkásokkal. Utóbbi alkalommal új szobák is nyíltak, így mára 221 szoba, valamint 13 lakosztály várja a vendégeket, melyek közül néhányban a hetvenes évek derekán egyszerűen megállt az idő. Furcsa élmény ezekben a szobákban sétálni, de az összkép kétségkívül bájos.

Kémfilmek titkos megbeszéléseihez ideális lehetne (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Ebbe az ajtómegoldásba egyszerűen szerelmesek lettünk (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A fürdőszoba részlete a hotel egykori logójával díszített zuhanyfüggönnyel (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Még a függöny is rendkívüli – rajta Budapest és Magyarország egykori címereivel, Szent Gellért képével és magyar történelmi motívumokkal. (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A takarítást, szobaszervízt és poggyászszállítást kérő gombok természetesen már nem működnek. (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)

A főlépcsőház eredeti, festett üvegablakainak sajnos már semmi nyoma, a második világháború okozta pusztítás helyreállításakor egyszerűen nem volt keret ezek pótlására, így azok tejüvegből készültek el. Ezek cseréjére végül 1995-1996-ban került sor, mikor Bozó Gyula tervei alapján a zombori Stanisic Stúdió egyik művésze, Marjanovic Straja elkészítette a négy szinten ma látható, magyar történelmi témájú alkotásokat.

Fotó: Fogl Márton/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A lépcsőket egy egész sornyi híresség koptatta, – egészen a hetvenes-nyolcvanas évekig, hiszen ekkor nyíltak meg a második világháborúban kiégett Duna-parti szállodasor helyén épült nagy hotelek, valamint és a Mátyás-templom szomszédságában álló Hilton – köztük a mézesheteit töltő Julianna holland királynő, Richard Nixon, Rabindranáth Tagore, a dalai láma, a Nobel-díjas fizikus, Werner Heisenberg, Anthony Quinn, Pahlavi iráni sah és családja, vagy épp a hegedűművész és karmester Yehudi Menuhin, de hosszabb időt töltött itt az átlagemberek életét élő Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg is.

Az épület számos része, így a padláson keresztül megközelíthető kupolája sajnos a nagyközönség előtt nem áll nyitva, pedig tökéletes rálátást nyújt a városra, valamint az épület csodás részleteire.

Szűk lépcsősor vezet fel a padlásra (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Ezért a látványért már megérte (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Gellért fürdő külső medencéi (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Budapesti Műszaki Egyetem színes teteje, háttérben az Infopark épületeivel (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Belvárosi plébániatemplom (balra), és a Szent István-bazilika kupolája, illetve tornyai a Gellérthegyen álló kereszt hátterében (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
A Fővám tér épületei, a háttérben a New York palota (balra), a Rózsák terén álló katolikus templom (középen), valamint a Blaha Lujza tér sarkán álló egyik épület tornyával (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)

És persze annak padláson át való megközelítése során is találkozhatunk az elmúlt évtizedek néhány, mára elfeledett emlékével:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A Gellért legkevésbé ismert része talán a pincéje, ahol egy egész sornyi, 1918 óta jórészt megállás nélkül üzemelő géppel találkozhatunk, de alagútrendszer is húzódik az épület alatt.

Nincs jövő (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)

A harmincas években született tervek szerint kisvasúttal szállították volna a vendégeket a szomszédos Rudas és Rác fürdőkbe, amely persze máig sem valósult meg, de a keskeny nyomtávú sínpár még mindig várja az első szerelvényt.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Természetesen azóta csövek tömegei is utat törtek maguknak az alagútban, így például a hotelt és fürdőt a kelenföldi hőerőművel összekötő masszív hálózat is ezen a ponton érkezik az épületbe. A rendszerből közelíthető meg a Szüzek barlangjaként is ismert, egészen a Rác fürdőig tartó Karfiol-barlang.

A hotel a szállóvendégek fogadása mellett ma konferenciahelyszínként is működik, több óriási teremmel.

Ahol szintén van esély némi időutazásra – bár mi a bejárás során inkább egy Wes Anderson-filmben éreztük magunkat:

De a manapság divatos stílusok egyike is képviselteti magát:

A hotelhez egy néhány éve felújított söröző is kapcsolódik, ahol a szállodavendégek és az utcáról betérők egyaránt megkóstolhatják a hotel saját söreit, de válogathatnak a legnevesebb borászatok és sörfőzdék termékei közt.

A hétvégén ez az épület ad otthont az ország legnagyobb ideiglenes kocsmájának – egyben az első ilyen beltéri eseménynek, az Indoor Sörfesztiválnak –, ahol a látogatók a legjobb európai sörfőzdék (így a Barbar, a Brewdog, a Satan, a Wells & Young’s, a Maissel’s Weisse, a Flying Dog, az Oedipus és az Opat) mellett a legnívósabb magyarok, köztük a Fóti Kézműves Sörfőzde, a Zirci Apátsági Manufaktúra, a Sümegi Sörfőzde és a Legenda söreit fogyaszthatják majd.

A sörök mellett a látogatók ötfogásos kocsmavacsorákon is részt vehetnek – pénteken az angol, szombaton pedig a német sörgasztronómia csodáit élhetik majd át a résztvevők a Butcher’s Kitchen és a Gellért Söröző séfjeinek, Csonka Zsoltnak, illetve Frideczky Andrásnak köszönhetően. Az ételek mellé járó söröket az Élesztő kézműves söröző vezetője és a Brewdapest Brewers egyik tagja, Pandula Richárd válogatta. Vasárnap cseh-magyar sörbrunch és svédasztalos vacsora várja majd a látogatókat, akiknek egy dolgot nem szabad elfelejteniük:

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó.

A fotók és információk az 1971-ben kiadott  Források Budapest történetéhez című könyvből, a Fortepanról, az Országos Széchenyi Könyvtárból, a VGF szaklapból, a Gellért saját honlapjáról, a Magyar Építőművészet 1909-es évfolyamának I. számából, illetve a szerző és a 24-gyakornok Fogl Márton fényképezőgépéből származnak.
vissza a címlapra

Kommentek

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.