Külföld
Barcelona, 2017. október 27.
Tüntetõk ünnepelnek a katalán parlament elõtt Barcelonában 2017. október 27-én, miután a katalán parlament függetlenségi pártjai megszavazták a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot. (MTI/AP/Emilio Morenatti)

Minden azon múlik, folyik-e majd vér Barcelona utcáin

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 10. 27. 19:20

Korábban a témában:

Minden azon múlik majd, verekednek-e spanyolok katalánokkal Barcelona utcáin.

Péntek délután a katalán parlament – egy része – megszavazta azt a javaslatot, amely kikiáltotta a független katalán köztársaságot. Gyakorlatilag a komplett ellenzék kivonult, végül a tervezet 70-10 arányban ment át. A javaslat majdnem teljesen megegyezik azzal, amit két héttel ezelőtt egyszer már elfogadtak, de két hónapra felfüggesztettek. Elvileg azért, hogy létrejöjjön valamiféle párbeszéd a spanyol és a katalán kormány között, de erről még később szó esik majd.

Barcelona, 2017. október 27.
Tüntetõk ünnepelnek a katalán parlament elõtt Barcelonában 2017. október 27-én, miután a katalán parlament függetlenségi pártjai megszavazták a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot. (MTI/AP/Emilio Morenatti)
Megszavazta Katalónia függetlenségét a katalán parlament
A spanyol szenátus pedig válaszul megszavazta a katalán kormány feloszlatását.

Válaszként a spanyol kormány meglépte azt, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk: felfüggesztette Katalónia autonómiáját.

Ezt az alkotmány egyik pontjára hivatkozva tehette meg, a spanyol parlament felhatalmazásával. A parlament pedig megszavazta a javaslatcsomagot, amiben szerepelt a katalán parlament feloszlatása és az új választások kiírása is. A spanyol kormány még péntek este össze fog ülni, hogy kitalálják, pontosan mi legyen a menetrend.

Barcelona, 2017. október 2.
Katalán nemzetiszínű zászlókat viselő nők Gironában, a katalán függetlenségről tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás után egy nappal, 2017. október 2-án. Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon. (MTI/AP/Francisco Seco)
Születhet-e új állam Európában?
Szavaztak a függetlenségről egy olyan népszavazáson, ami nem is volt. Miről megy a balhé Spanyolországban? És miért vertek meg ennyi embert?

Korábban összeszedtük, mit kell tudni a katalán függetlenségről, de érdemes most felfrissíteni. A komoly konfliktus október elsején kezdődött, amikor nem hivatalos népszavazást tartottak Katalóniában a régió függetlenségéról. A spanyol kormány még a népszavazás előtt törvénytelennek minősítette azt, és közölte, hogy nem fogadja el az eredményt.

Erőszakkal kezdődött

Ez nem is meglepő, mert ez a népszavazás nem pont úgy nézett ki, mint mondjuk a Skócia függetlenedéséről tartott referendum. Akik szerint nem kell független Katalónia, azok eleve el sem mentek – Katalónia lakosságának több mint fele. A referendumon szavazók 90 százaléka igennel szavazott a függetlenségre, de a függetlenséget valójában soha nem támogatta a katalánok többsége. A mostani referendumon, és a 2014-es korábbin is 50 százalék alatti volt a szakadást pártolók aránya a felmérésekben. És ezt a katalán kormány is tudta.

De nem különösebben érdekelte, mert a spanyol kormány borzasztóan rossz reakciót adott a népszavazásra. Beküldték Katalóniába a Guardia Civilt, tehát a spanyol rendőrséget, és erőszakosan oszlatták fel a népszavazást. Emberek százai sérültek meg a rendőri erőszak miatt, és a spanyol kormány lefoglalt 700-800 ezer szavazólapot is, ezzel zavarva tovább a referendumot. De katalán vezetőket is őrizetbe vettek.

Ezután tíz nappal hirdette ki először a függetlenséget a katalán kormány. Carles Puigdemont katalán elnök korábban újságíró volt, és ha a diplomáciát és a kormányzás apró hatalmi trükkjeit nem igazán érti is, a címadást és az erős képeket igen. Mariano Rajoy spanyol kormányfő a népszavazás szétverésével azt kockáztatta, hogy az addig elszakadásellenes csendes többség is a függetlenség pártjára áll.

Azóta viszont a kezdeti hibákból valamennyit tanult a spanyol kormány, és Rajoy viszonylag ügyesen tudta elhitetni, hogy a lázadó és meggondolatlan Puigdemonttal szemben ő az átgondolt, felnőtt vezető. Pedig az igazság az, hogy a katalán függetlenség kérdésében a kezdetek óta folyamatosan elszúr mindent mindkét oldal. A legelső elszúrás az volt, hogy a spanyol kormány szétverette a népszavazást, miközben egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatta volna.

Erőszakkal végződhet

A katalán kormány közvetlenül ezután azt rontotta el, hogy nem volt hajlandó még úgy csinálni sem, mintha tényleg tárgyalni szeretne a spanyol kormánnyal. Rajoy meghívta Puigdemontot, hogy a spanyol parlament előtt is számoljon be a függetlenség kérdéséről, de Puigdemont ezt megtagadta.

A katalán függetlenség most nagyjából olyan, mint a Soros-terv. Az egyik oldal szerint létezik, és komolyan kell venni, a másik oldal szerint soha nem is létezett.

De ha szigorúan a jog felől nézzük, akkor a spanyol kormánynak van igaza. A katalán referendum sem szabályos, sem érvényes nem volt. A spanyol alkotmány pedig lehetőséget ad arra, hogy a kormány feloszlassa a katalán kormányt. Minden, amit eddig Mariano Rajoy csinált, teljesen jogszerű. De a függetlenséggel kapcsolatos politikai kérdésekben ritkán fontos igazán a jog.

A következő pár nap legfontosabb kérdése az, hogy történik-e majd bármi konkrét Katalóniában. Lezárják-e például a régió határait, beengedik-e majd a spanyol kormány embereit, vagy erőszakkal próbálnak meg elszakadni és kidobni a nemzeti államapparátust.

Fontos az is, hogy a katalán rendőrség melyik oldalra áll majd. A spanyol csendőrség, a Guardia Civil feladatait Katalóniában az erős történelmi gyökerekkel rendelkező Mossos d’Esquadra látja el. A spanyol-katalán viszony igazából azon fog múlni, hogy a Mossos d’Esquadra követi-e a spanyol kormány utasításait, vagy az elvileg feloszlatott katalalán kormányhoz lesz hű. És persze az, hogy mi lesz akkor, ha a spanyol kormány ismét beküldi Katalóniába a Guardia Civilt. Ha a helyi és a nemzeti rendőrség egymásnak esik, abból komolyabb konfliktus lehet, mint valaha gondoltuk volna – pedig egyszer már azt gondoltuk, hogy megúsztuk a polgárháborút.

Kiemelt kép: MTI/AP/Emilio Morenatti

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.