Nagyvilág

A szombati atrocitások után most egy szobrot döntöttek le Amerikában

Nem csillapodnak az indulatok az Egyesült Államokban a szombaton a virginiai Charlottesville-ben történt atrocitások után. Észak-Karolinában helyi idős szerint hétfő este konföderációs szobrot döntöttek le, közben Donald Trump amerikai elnök ipari tanácsadó testületéből Trump korábbi nyilatkozata elleni tiltakozásul újabb három tanácsadó mondott le.

Melyik bokorból bújt elő ez a sok amerikai náci?
És miért pont most jöttek elő? És miért kell Európából importálni a rasszizmust Amerikába, amikor bőven van saját hagyománya? A háttérben természetesen a liberálisok állnak.

Kenneth Frazier, a Merck gyógyszergyár elnök-vezérigazgatójának hétfői lemondása után kedden lemondott az elnöki ipari tanácsadó testületből további három gazdasági vezető: Brian Krzanich az Intel elnök-vezérigazgatója, Kevin Plank a sportszereket gyártó Under Armour igazgatója és az Amerikai Iparosok Szövetségének vezetője, Scott Paul. Valamennyien Donald Trumpnak a Charlottesville-ben történtekre adott, általuk bírált reakciójára hivatkoztak.

Twitter-bejegyzésében az elnök azzal reagált a gazdasági szakemberek távozására, hogy könnyen helyettesítheti őket. “Sokakat tudok helyettük” – írta. Trump hétfőn a Merck vezetőjének távozását sem hagyta szó nélkül. “Most legalább lesz ideje a gyógyszerárak letörésével foglalkozni” – fogalmazott mikroblog-bejegyzésében.

Az elnök hétfőn este Washingtonból a New York-i Trump-toronyba utazott. A manhattani épület előtt tüntetők várták, akik azt skandálták: New York gyűlöli őt. A tüntetések kedden is folyatódtak, az Ötödik sugárúton lévő felhőkarcolónál összegyűltek táblákat tartottak a magasba, rajtuk a felirat: “szégyen!” és “állítsuk le a gyűlöletet, állítsuk le a hazugságokat!”

Kedden a képviselőház négy kisebbségi csoportja közös levelet írt Donald Trumpnak, és arra szólította fel őt, hogy mozdítsa el hivatalából három tanácsadóját: Steve Bannont, Stephen Millert és Gorka Sebestyént.

A fekete, ázsiai és spanyolajkú kisebbségek csoportjai szerint ugyanis e három tanácsadó jelenléte a Fehér Házban “bátorítja a fehér felsőbbrendűséget hirdetők mozgalmát”.Az észak-karolinai Durhamben még hétfőn este ledöntötték az 1861 és 1865 közötti polgárháború egyik déli, konföderációs katonájának emléket állító, csaknem százéves szobrot. A szobordöntők a Charlottesville-ben megjelent ellentüntetők melletti “szolidaritási megmozdulást” szervezőknek nevezték magukat.

Már biztos, hogy Charlottesville ott lesz a törikönyvekben
Neonácik, gázolás, a szervező elkergetése, visszhang – összefoglaltuk, mi történt péntek óta.

A rendőrség ugyan senkit nem vett őrizetbe, ám kedden az észak-karolinai hatóságok bejelentették: tart az elkövetők azonosítása, s valószínűleg vandalizmus miatt vádat emelnek ellenük. Egy 2015-ben hozott észak-karolinai törvény szerint ugyanis előzetes engedély nélkül egyetlen köztulajdonban lévő emlékmű sem távolítható el. Roy Cooper, az állam demokrata párti kormányzója Twitter-üzenetben közölte: “a rasszizmus és a Charlottesville-i halálos erőszak elfogadhatatlan, ám jobb módja is van aszobrok eltávolításának”.

Az Egyesült Államokban egyébként jelenleg mintegy 1500 szobor, vagy emlékmű áll, amely a polgárháborút idézi fel.

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik