PODGORICA, MONTENEGRO - MARCH 24: Around 2 thousands people attend a protest against NATO organized by opposition parties, at Republic Square, in Podgorica, capital city of Montenegro, on March 24, 2016. Protestors hold flags of Serbia and Russia alongside of Russian President Putin's pictures.

 Adel Omeragic / Anadolu Agency
Külföld

Mintha James Bond-film forgatókönyve lenne a puccskísérlet története

24.hu
24.hu

2017. 05. 30. 21:01

A Putyin-rezsim érthető módon nem örült Montenegró NATO-csatlakozásának. Ez látszott az oroszbarát propagandagépezet májusi termésében is.
Korábban a témában:

Megtörtént a vádemelés a 2016-os montenegrói puccskísérlet ügyében: a 135 oldalas vádirat már-már egy James Bond-film történetét írja le. A montenegrói ügyészség szerint október 15-én szerb bérgyilkosok követtek volna el merényletet Milo Djukanovics akkori montenegrói miniszterelnök ellen, majd október 16-án fegyveres erővel foglalták volna el a podgoricai parlament épületét, mindezt orosz titkosszolgálati és pénzügyi segítséggel. Djukanovics és pártjának bukása kívül tartotta volna Montenegrót a NATO-n, ám annál közelebb Oroszországhoz, amely korábban még a balkáni ország egy kikötőjét is haditengerészeti logisztikai központként használta volna.

Montenegró csatlakozása orosz szemszögből

A vádak igazságtartalmáról a montenegrói igazságszolgáltatásnak kell majd döntenie, brit titkosszolgálati és NATO-források szerint azonban a puccskísérlet valóságos volt. Bármi is a teljes igazság, a Kreml és az oroszbarát propagandaoldalak azóta támadják egyre élesebben a balkáni országot, amióta a NATO meghívta soraiba. Még 2015 decemberében Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője „megtorló akciókat” helyezett kilátásba Montenegró csatlakozása esetére. Oroszország tehát továbbra is természetesnek tartja, hogy a szerinte saját érdekszférájába tartozó országoknak megszabja, mit tehetnek, és mit nem. A NATO-tagság viszont minden a csatlakozását kérő ország számára nyitva áll, amennyiben az teljesíti a szükséges követelményeket. A NATO pedig nem írhatja, és nem is akarja előírni, hogy független országok engedélyt kérjenek Moszkvától a csatlakozáshoz.

A man wearing t-shirt with an image of Russian President Vladimir Putin participates in a protest against the Montenegro's accession to NATO in Cetinje on April 28, 2017.
Montenegro's parliament formally approved the country's accession to NATO despite a boycott by pro-Russian opposition parties who are firmly against joining the Western military bloc. After a small group of protesters burned a NATO flag outside the session in the historic capital of Cetinje, 46 out of 81 deputies voted in favour of joining the alliance.       / AFP PHOTO / SAVO PRELEVIC
Cetinje, Montenegró, 2017. április 28.
Fotó: AFP / Europress / Savo Prelevic

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mégsem úgy értékelte, hogy Montenegró saját akaratából csatlakozik – adta hírül az orosz titkosszolgálatok magyar szócsöve, a Hídfő. A hír alapján a NATO még Barack Obama elnöksége alatt „behúzta” volna saját szervezetébe Montenegrót. Az oroszbarát propaganda arra számíthatott, hogy amennyiben Obama alatt csatlakozik a balkáni ország a szövetséghez, akkor a NATO az oroszokkal szembeni, agresszív terjeszkedését kritizáló cikkek sokaságát közölheti majd, amire ez éppen megfelelő bizonyíték lett volna. Ezt azonban sikerült alaposan elkalkulálni, mert végül Donald Trump írta alá amerikai részről a balkáni ország csatlakozásáról szóló dokumentumot, és mivel őt az amerikai választási kampány során végig a NATO-ról alkotott véleménye és az oroszokkal kapcsolatos álláspontja miatt dicsérte az oroszbarát média, sokkal nehezebb lett volna oroszellenes lépésként eladni Montenegró csatlakozását.

Miután a montenegrói parlament ratifikálta a csatlakozást, az orosz állami propagandaadó, az RT is akcióba lendült, „gonosz iróniának” nevezve azt, hogy az ország amerikai bombázás után húsz évvel Podgorica is csatlakozik az Észak-Atlanti Szerződéshez. A szövetség szegényített uránbombái – az RT állítása szerint – a mai napig mind több rákos megbetegedéseket okoznak a lakosságnak, noha ezt az egészségügyi statisztikák cáfolják. Montenegróban egyébként a tagságot ellenző csoportok valóban az ország bombázása miatt tiltakoznak a belépés ellen. Ezt a történelmi ellentétet az oroszbarát propaganda a montenegrói ellenzéki, többségében NATO-ellenes pártokkal karöltve használja ki, muníciót adva a Putyin-rezsimnek az ország belügyeibe való beavatkozáshoz.

A propagandagépezet természetesen okokat is gyártott arra, miért „léptették be” Montenegrót a katonai szervezetbe. A Sputnik Internationalnek sikerült találnia egy szerb „mozgalmárt”, aki elmondta, hogy az Amerika-vezette NATO Montenegrót használná fel a Balkán militarizálására, ugyanakkor a cikk nem fejti ki, hogy ehhez miért nem elég a már NATO-tag Albánia és Horvátország. Az sem derül ki, miért akarná a szövetség militarizálni az amúgy is konfliktusoktól izzó régiót, amelynek békéjét jelenleg épp az euroatlanti  struktúrákba való integráció lehetősége – és nem Oroszország – őrzi. A Világlátó nevű magyar propagandaportál szerint a kis balkáni országra azért volt szüksége a NATO-nak, hogy így militarizálja Szerbiát, ugyanakkor arra, hogy ez miért érné meg a tagállamoknak, itt sem kapunk választ. A Hídfő szerint az egyik módja ennek folyamatnak a NATO integrált rakétavédelmi rendszerének telepítése lenne, amiről már a belépés előtt tárgyaltak az illetékesek. A csatlakozás mára megtörtént, de az orosz propaganda által beharangozott integrált rakétavédelemről egyelőre nincs hír. A Kreml szócsöveinek állításai szerint egyébként a rakétavédelem nélkül is sokba fog kerülni Montenegrónak a csatlakozás, mert kénytelen lesz bruttó nemzeti össztermékének a két százalékát védelmi kiadásokra költeni, ráadásul az országot rákényszerítik a NATO felszereléseinek, fegyvereinek és lőszereinek megvásárlására. Azt azonban „elfelejtették”, hogy senki nem kényszeríti az országokat fegyvereik cseréjére, a magyar hadsereg még használja és tízmilliárd forintért éppen felújíttatná régi Mi-24-es helikoptereit, míg a török kormány éppen S-400-as orosz légvédelmi rendszerek vásárlására készül.

A propagandagépezet talált más lehetséges okot is Montenegró NATO-tagságára. E „B” magyarázat szerint egyszerűen arról van szó, hogy az Egyesült Államok saját magának akarja a balkáni országokat. Ezt állítólag John McCain amerikai republikánus szenátor mondta, bár ő inkább arra gondolt, hogy a Balkánon fokozódó feszültségekkel szemben, amelyeket részben az orosz vezetés gerjeszt, Európának és Amerikának fel kell lépnie. A Világlátó ezt azzal magyarázza, hogy a NATO így lopakodik Oroszország közelébe.

Moszkva fő problémája – a térség korábbi erős orosz kötődésének lazulásán felül – az említett kikötő lehet, amelyet az oroszok már 2013-ban is haditengerészeti logisztikai központként használtak volna a Szíriába irányuló forgalomhoz (és amire ma még nagyobb szüksége lenne a Putyin-rezsimnek).  Bar kikötőjében azonban ma brit hadihajók állomásoznak.

Protesters burn the NATO flag on April 28, 2017 during a protest against the Montenegro's accession to NATO in Cetinje. 
Montenegro's parliament formally approved the country's accession to NATO despite a boycott by pro-Russian opposition parties who are firmly against joining the Western military bloc. After a small group of protesters burned a NATO flag outside the session in the historic capital of Cetinje, 46 out of 81 deputies voted in favour of joining the alliance.       / AFP PHOTO / SAVO PRELEVIC
Cetinje, Montenegró, 2017. április 28.
Fotó: AFP / Europress / Savo Prelevic

A cél a NATO megosztása

Az 1990-es évek előtt a szovjet érdekszférába tartozó államok többségében a lakosság úgy gondolja, hogy a NATO védelmet nyújt országának. Az oroszbarát propagandának így csak néhány narratíva maradt a kezében a Kreml szerint legnagyobb veszélyt jelentő NATO gyengítésére. Ezek arra irányulnak, hogy a NATO egységét – és ez úton védelmi képességeit – megkérdőjelezzék. Erre jelenleg a Recep Tayyip Erdogan török elnök által a 2016. júniusi puccskísérlet után elindított tisztogatás miatt megromlott német/amerikai-török viszony kínálja a legjobb lehetőséget.

A Hídfő egy cikke a Sputnik Internetionalre hivatkozva kijelenti, Törökország egy NATO-n belüli „lázadás” élére állt azután, hogy nyíltan szembefordult az Egyesült Államokkal és Angela Merkel német kancellárral. Az orosz titkosszolgálati portál írása alapján a németek gondolkodnak katonáik Jordániába való áthelyezéséről, ami a cikkben idézett szakértő szerint „hatalmas botrányt” robbantana ki a NATO-tagországok között, ráadásul a folyamat komoly gazdasági terhet is róna Németországra. A cikk sajnos nem tartalmaz információt arról, hogy miért volna „hatalmas botrány”, ha Németország áthelyezne 260 katonát az Incirlik repülőtérről Jordániába, és arról sem, miért jelentene ez komoly gazdasági terhet az ebből a szempontból kifejezetten jól teljesítő Németországnak.

A német kormány menedékjogot adott a júniusi puccs idején Németországban szolgáló török katonáknak és családjuknak, ez szintén feldühítette Ankarát, amely Berlint a terrorizmus támogatásával vádolta. A török kormány szerint a Fethullah Gülen amerikai hitszónokhoz köthető katonák, közszolgák, újságírók és szervezetek állnak a puccs mögött, a németek pedig állítólag épp ezt a szervezeti hálót támogatják. Az oroszbarát propagandaportálok arról számolnak be, hogy a törökök éppen a terrorizmus támogatása miatt nem engedik német politikusoknak, hogy meglátogassák az Incirlik bázison állomásozó katonáikat, de míg a Sputnik International szerint a gülenista katonák menedékjoga az indok, addig a Hídfő a Die Linke nevű német szélsőbaloldali párt a Kurd Munkáspártnak nyújtott támogatását jelöli meg kiváltó okként. Ez az eset jól példázza azt, hogy az orosz propagandagépezet célja nem egy alternatív valóság felépítése, hanem az olvasóközönség összezavarása, párhuzamosan futó narratívákkal– a valóság nem számít.

Törökország nemcsak Németországot, de az Egyesült Államokat is terroristák támogatásával vádolja, míg az Erdogan washingtoni látogatásakor a török elnök testőrei és amerikai tüntetők között kitört verekedésért a törökök az amerikai hatóságokat hibáztatják. Nyugati szövetségeseinek Ankara egységesen azt veti a szemére, hogy nem segítenek az országnak a terrorizmus elleni küzdelemben, a Sputnik International szerint pedig ez a helyzet a jövőben a kurdok Szíriában kialakult helyzetével kapcsolatos török-amerikai ellentétek miatt csak rosszabb lesz. Az orosz propaganda ezzel párhuzamosan előszeretettel számol be a török-orosz gazdasági közeledésről, illetve Ankara EU-n és NATO-n kívüli szervezetekhez való gravitálásáról, , ezzel sugallva, hogy létezik a Nyugattal szembeni alternatíva, és van, aki ezt választja.

Az orosz propaganda a vita jelentőségének felnagyításával azt az üzenetet is közvetíti, hogy a szervezet nem tudja megvédeni állampolgárait, mivel annak tagállamai a terrorizmust támogatják egy szövetségesük, Törökország helyett. A NATO magas támogatottságának köszönhetően ugyanis az orosz propagandagépezet csak akkor tudna sebet ejteni a katonai szövetségen, ha lényegesen csökkenti a NATO támogatottságát az állampolgárok körében, ez pedig akkor lehetséges, ha a tagállamok lakossága nem hisz már az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének védelmi képességeiben.

Győri Lóránt–Szicherle Patrik, Political Capital

Kreml-figyelő

A visegrádi országok kiemelt célpontjai a Kreml dezinformációs kampányainak. Ennek bemutatására 2016-ban a Political Capital, a szlovák Globsec Policy Institute és a cseh European Values Think Tank összefogásával elindult a Kreml-figyelő, amely többek között a közösségi médiában is elszaporodó orosz propagandára hívja fel a figyelmet, kétheti rendszerességgel.

(Kiemelt képünkön NATO ellenes tüntetők Podgoricában, Montenegróban 2016. március 24-én.  Fotó: Anadolu Agency / Europress / Adel Omeragic)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Boy is bullying by children at school
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.