Külföld
Isztambul, 2017. április 15.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kampányzáró nagygyûlésén Isztambulban 2017. április 15-én. Erdogan kezdeményezte a másnapi népszavazást, amelyen arról döntenek, bevezessék-e az elnöki rendszert Törökországban. (MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz)

Megszavazta a török nép Erdogan totális hatalmát

24.hu
24.hu

2017. 04. 16. 20:23

Korábban a témában:

Az elnöki rendszer bevezetéséről tartott törökországi népszavazáson leadott igen szavazatok száma a nem hivatalos adatok szerint 1,3 millióval haladja meg a nem szavazatok számát – jelentette be Recep Tayyip Erdogan elnök vasárnap este.

Erdogan hangsúlyozta, hogy a török választók történelmi döntést hoztak a népszavazáson, az alkotmánymódosításokat a török történelem legfontosabb reformjának nevezte. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem minden olyan alkotmánymódosítás lép azonnal érvénybe, amelyekről az elnöki rendszer bevezetéséről tartott vasárnapi törökországi népszavazáson döntöttek a választópolgárok.

Erdogan közlése szerint egyes alkotmánymódosítások csak 2019 novemberében lépnek hatályba.

Elmondta, hogy a külföldön leadott szavazatok nagy szerepet játszottak az igen táborának sikerében. Hozzátette azt is, hogy az alkotmánymódosítások támogatása erősödött a délkeleti országrészben.

A török államfő köszönetet mondott a választóknak, és kiemelte, hogy minden egyes leadott szavazat számít.

Mindenkinek tiszteletben kell tartania az elnöki rendszer bevezetéséről tartott vasárnapi törökországi népszavazás eredményét, különösen Törökország szövetségeseinek.

– tette hozzá.

Török sajtójelentések szerint az igen szavazatok aránya 51,34 százalék a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett.

Isztambul, 2017. április 16.
Recep Tayyip Erdogan török államfõ támogatói ünneplik az elnöki rendszer bevezetésérõl tartott népszavazás részeredményét a referendum napján, 2017. április 16-án Isztambulban. A szavazatok 98,2 százalékos feldolgozottsága alapján az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok a voksok 51,3 százalékát teszik ki. (MTI/EPA/Deniz Toprak)
Recep Tayyip Erdogan támogatói ünneplik az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás részeredményét a referendum napján, 2017. április 16-án Isztambulban.(MTI/EPA/Deniz Toprak)

Binali Yildirim török miniszterelnök úgy fogalmazott:

a nem hivatalos eredmények szerint a népszavazás igennel fejeződött be. Mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt népünk békéje céljából a legjobb módon használjuk majd fel. Ennek a választásnak nincs vesztese, egész Törökország nyert vele. Büszkék vagyunk rá, hogy a nemzet egy nézetet vall velünk

– tette hozzá.

Recep Tayyip Erdogan török államfő telefonon gratulált vasárnap a kormányfőnek és más szövetségeseinek az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás eredményéhez – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A Habertürk televízió jelentése szerint a részvételi arány 86,7 százalékos volt.

Isztambul, 2017. április 16.
Török zászlót tartó sofõr az elnöki rendszer bevezetésérõl tartott népszavazás részeredményének ünneplésén a referendum napján, 2017. április 16-án Isztambulban. A szavazatok 98,2 százalékos feldolgozottsága alapján az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok a voksok 51,3 százalékát teszik ki. (MTI/EPA/Deniz Toprak)
Török zászlót tartó sofőr az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazás részeredményének ünneplésén a referendum napján, 2017. április 16-án Isztambulban. (MTI/EPA/Deniz Toprak)

Az elnöki hivatalból érkező hírek szerint Erdogan azt mondta: hálás az embereknek, hogy kifejezték az akaratukat az urnáknál. Az elnök hívei Isztambulban tűzijátékkal ünnepelték az eredményt, amely egyelőre még nem hivatalos részeredmény.

A népszavazási kampányban Erdogant támogató nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) elnöke, Devlet Bahceli fontos sikernek nevezte a referendumot, amelyen a választók letették voksukat az elnöki rendszer bevezetése mellett. A pártelnök felszólította az elnöki rendszer ellenzőit, hogy tartsák tiszteletben a referendum eredményét.

Eközben az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) bejelentette, hogy az eredmény hivatalos kihirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert “törvénytelenségeket” tapasztaltak a referendum során. Bülent Tezcan, a párt elnökhelyettese azt kifogásolta, hogy többen olyan szavazólapon voksoltak, amelyet korábban nem pecsételtek le a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tisztségviselői. A CHP több képviselője úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy az eredmény “még nem világos”, és a nemek tábora “még megnyerheti” a népszavazást.

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) – amely szintén a kezdetektől bírálta az elnöki rendszer ötletét – a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást készül emelni.

Német külügyminiszter: jó, hogy véget ért a kampány

Elégedettségének adott hangot Sigmar Gabriel német külügyminiszter vasárnap azzal kapcsolatban, hogy véget ért az elnöki rendszer bevezetéséről tartott törökországi népszavazás és annak kampánya, illetve nyugalomra intett azzal kapcsolatban, hogy a véglegeshez közeli részeredmények szerint az igen szavazatok szűk többségbe kerültek a referendumon.

Sigmar Gabriel közleményében megjegyezte, hogy a várakozásoknak megfelelően szorosnak ígérkezik a népszavazás eredménye, és hangsúlyozta: végül kiderül a török nép akarata, meg kell őrizni a nyugalmat, és megfontoltan kell előrelépni.

A törvényhozás 2017. január 20-án hagyta jóvá véglegesen azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amelynek értelmében megszűnik a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át, aki így a végrehajtó hatalom feje lesz – teljhatalommal. A változtatással megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség. (A korábbi alkotmányos rend szerint a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolta, melyet a miniszterelnök vezetett, az államfő jogkörei ehhez képest korlátozottak voltak.)

Isztambul, 2017. április 16.
Egy nõ leadja voksát a török elnöki rendszer bevezetésérõl tartott népszavazáson egy isztambuli szavazóhelyiségben 2017. április 16-án. (MTI/EPA/Sedat Suna)
Isztambul, 2017. április 16.
Egy nő leadja voksát a török elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazáson egy isztambuli szavazóhelyiségben 2017. április 16-án. (MTI/EPA/Sedat Suna)

Az elnök a miniszterein kívül kinevezhet a 15-ből 12 alkotmánybírót és bármikor feloszlathatja a parlamentet. Erdogan azzal indokolta korábban a változásokat, hogy a “reformok” szükségesek a stabilitás és a jólét garantálásához. Az ellenzék azonban attól tart, hogy az eddig is represszív rendszer nyílt diktatúrába fordul majd át. Sokan már most padisahként utalnak rá, ami a szultánok perzsa eredetű megnevezése volt.

A legnagyobb török ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) támogatói a nem szavazatért kampányolnak Isztambulban az elnöki rendszer bevezetéséről rendezett török népszavazás előtti napon, 2017. április 15-én. (MTI/EPA/Sedat Suna)

Új Törökország születik

A török államfő az április 16-i referendum sikere után arra számít, hétfőtől egy új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.

Törökországnak már nincs szüksége az Európai Unió kritériumaira, Ankarának saját kritériumai vannak, elég neki a maga demokráciája.

Erdogan érvelése alapján az elnöki rendszer önmagában is erős és stabil Törökországot eredményez, éppen ezért a török államfő népszavazási kampányának kiemelt pontja volt az Európa Unió bírálata. A keresztes lovagok szövetségének nevezte és kifogásolta a többi közt, hogy az unió “54 év alatt sem vette fel soraiba” Törökországot, mivel az utóbbi lakossága túlnyomó többségében muzulmán. Erdogan korábban azt is kijelentette, hogy az unió a török csatlakozási tárgyalások 2005-ös kezdete óta “egész végig hazudott“. “A 80 milliós török nép majd leckére tanítja az európai vezetőket” – hangoztatta.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a közelmúltban szintén vallásháborúk veszélyére figyelmeztetett Európában. Erdogan pedig többször lenácizta és lefasisztázta Németországot és Hollandiát is.

Isztambul, 2017. április 15.
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédére várnak támogatói a politikus kampányzáró nagygyûlésén Isztambulban 2017. április 15-én. Erdogan kezdeményezte a másnapi népszavazást, amelyen arról döntenek, bevezessék-e az elnöki rendszert Törökországban. (MTI/AP/Emrah Gürel)
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszédére várnak támogatói a politikus kampányzáró nagygyűlésén Isztambulban 2017. április 15-én. (MTI/AP/Emrah Gürel)

Jöhet a török Brexit, a halálbüntetés és az új menekültügyi megállapodás

Éppen ezért a török elnök már márciusban felvetette annak a lehetőségét, hogy Törökország tarthatna egy második népszavazást is az elnöki hatalom kibővítéséről esedékes áprilisi referendum után, mégpedig arról, hogy folytassák-e az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat. Hozzátette, hogy tiszteletben tartaná az eredményt, bárhogyan is döntenek erről az emberek.

Április 16-a szakítási pont lesz

– mondta akkor az elnök.

Ez az ügy is a tétek között lesz, mert Törökország senkinek nem a pofozógépe

– tette hozzá, külön kiemelve, hogy az “igenek” győzelmével felülvizsgálják majd a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is.

Süleyman Soylu török belügyminiszter korábban havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát és rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott: Európa “megőrülne”, ha a török kormány “kikövezné az utat” azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetne.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szintén márciusban jelentette be, hogy Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel “ámította” a törököket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

Isztambul, 2017. április 15.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kampányzáró nagygyûlésén Isztambulban 2017. április 15-én. Erdogan kezedeményezte a másnapi népszavazást, amelyen arról döntenek, bevezessék-e az elnöki rendszert Törökországban. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal)
Isztambul, 2017. április 15.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kampányzáró nagygyûlésén Isztambulban 2017. április 15-én. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal)

Erdogan nemcsak a korábbi megállapodásokat írhatja felül, de egy évek óta hatályon kívül helyezett, az EU által határozottan elítélt törvényt is visszaállíthat. Az elmúlt hónapokban több alkalommal kijelentette, hogy haladéktalanul aláírja a halálbüntetés újbóli bevezetéséről szóló törvényt, ha a parlament elhatározza azt. Minden alkalommal azt állította, hogy a törökök túlnyomó többsége ezt követeli. Arra számít, hogy a vasárnapi népszavazás után a parlament dönt a halálbüntetés újbóli bevezetéséről, ő pedig– mint fogalmazott – habozás nélkül aláírja majd.

A mártírok családjainak, hőseink családjainak nem kell emiatt aggódniuk

– fogalmazott, azokra a törökökre utalva, akik a július közepén történt puccskísérlet idején szembeszálltak a puccsistákkal és támogatták az államfőt.

Törökországban 2004-ben helyezték hatályon kívül a halálbüntetést (bár a gyakorlatban nem alkalmazták 1984 óta), mégpedig párhuzamosan a török uniós csatlakozási tárgyalásokkal. Az Európai Unió többször is jelezte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a csatlakozási tárgyalások végét jelentené.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.