Külföld

Jogerőre emelkedett az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrt elmarasztaló ítélet

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2016. 11. 28. 13:49

Jogerőre emelkedett az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrét, Oskar Gröninget elmarasztaló ítélet, közölte hétfőn a német szövetségi legfelső bíróság (BGH). A lágerőrt négy év szabadságvesztésre ítélték bűnrészesség miatt magyar zsidók százezreinek legyilkolásában.

A BGH helybenhagyta a lüneburgi tartományi bíróság tavaly júliusi ítéletét, amelyben kimondták, hogy Oskar Gröning legkevesebb háromszázezer gyilkosságban vált bűnrészessé a haláltáborban 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején végzett tevékenységével.

A hannoveri ügyészség enyhébb, három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, de elfogadta az ítéletet. A védelem a vádlott felmentését kérte a bíróságtól, majd az ítélet felülvizsgálatát kérte a BGH-tól. A legfelső bírósághoz fordult több mellékvádló is, ők azt akarták elérni, hogy ne bűnrészesként, hanem társtettesként ítéljék el a 95 éves vádlottat.

A BGH valamennyi felülvizsgálati kérelmet elutasította. Közleményében kiemelte, hogy az elítéltnek számos módon volt szerepe a tömeggyilkosságokban. A náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként legkevesebb három napon a haláltábor vasútállomásának peronján – a “rámpán” – teljesített szolgálatot, legfőbb feladata az Auschwitzba deportált emberek csomagjainak őrzése volt.

Ez a tevékenység azt szolgálta, hogy ne az áldozatok szeme előtt kutassák át a holmijaikat, mert az megtörhette volna gyanútlanságukat és lázongáshoz vezethetett volna. Jelenléte a rámpán a fenyegetettség érzésének fenntartásához is hozzájárult, aminek az volt a funkciója, hogy “csírájában fojtsa el az ellenállás és a menekülés gondolatát”.

Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr a BGH közleménye szerint abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, és állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

Oskar Gröning ellen 1977-ben is folytattak nyomozást, de az eljárást vádemelés nélkül lezárták. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) más lágerőrökkel is foglalkozott, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, és a ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

(AP)

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.