Vlagyimir Putyin szerdán aláírta azt a rendeletet, amellyel Oroszország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól. 2000-ben az oroszok is aláírták a hágai székhelyű testület létrehozásáról szóló Római Statútumot, bár nem ratifikálták.
A Nemzetközi Büntetőbíróság hivatott lefolytatni a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és agresszióval vádolt személyek ügyeit abban az esetben, ha a vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy a feltételezett bűncselekmény egy ilyen ország területén történt, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalja az ügyet a bíróság elé.
Az orosz államfő egy nappal azután írta alá a kilépésről szóló rendeletet, hogy az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi bizottsága tervezetet fogadott el, melyben elítéli a Krím-félsziget megszállását és a krími lakosokkal, köztük a tatárokkal szembeni jogsértéseket. Hétfőn pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes jelentésében Ukrajna és Oroszország közötti nemzetközi fegyveres konfliktusként értékelte a krími eseményeket.
Az elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szerint nemzeti érdekből lépnek vissza a Római Statútumtól. Hozzátette: mivel Oroszország nem ratifikálta az egyezményt, Putyin szerdai rendelkezése csupán formalitás. Egyben visszautasította a Nemzetközi Büntetőbíróság megállapítását: azt mondta, a Krím-félsziget legitim népszavazással csatlakozott Oroszországhoz.
Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatban kifogásolta a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységét. Szerintük a testület nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem lett belőle független és köztiszteletben álló nemzetközi igazságszolgáltatási szerv. Hozzátették: a testület 14 év alatt mindössze négy ítéletet hozott, miközben egymilliárd dollárt költöttek a működésére.
A közelmúltban több afrikai ország is bejelentette, hogy vissza akar lépni az egyezménytől. (AP)
