WASHINGTON, DC - DECEMBER 03:  Republican presidential candidate Donald Trump addresses the Republican Jewish Coalition at Ronald Reagan Building and International Trade Center December 3, 2015 in Washington, DC. Candidates spoke and took questions from Jewish leaders and activists as they continued to seek for Republican presidential nomination.  (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Külföld

Trump miatt egy hónap alatt felrobbanhat a Közel-Kelet

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 11. 09. 16:29

Korábban a témában:

Egyelőre nem láthatjuk, Donald Trump megválasztása hogyan fog hatni a gyakorlatban Amerika közel-keleti politikájára, mondja Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója és a Corvinus tanársegédje. A külpolitikai döntéshozatalnak az elnök csak egyik (bár kétségkívül legfontosabb) szereplője, de ott vannak mellette a különböző minisztériumok és más intézmények, például a hírszerzési ügynökségek, vagy épp a szenátusok, amelyek komoly befolyással bírnak.

Szalai szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján is azt láthatjuk, hogy

az elnök személyes elképzelései nem tudnak teljes mértékben érvényesülni a külpolitikában. Obama sem tudott mindent megcsinálni, amit akart.

Mindenesetre a kampány során elhangzott nyilatkozatokból kiindulva határozottabb önérdek-érvényesítést várhatunk Washington részéről a Közel-Keleten, mondja Szalai. Szerinte ez magába foglalhatja az Iszlám Állammal és a szíriai kormányzattal szembeni fokozottabb fellépést, Izrael hangsúlyosabb támogatását, illetve az iráni rezsimmel elindult közeledési folyamat megállítását vagy akár visszafordítását. Ezek a lépések viszont nem jelentik feltétlenül az amerikai jelenlét növelését a térségben.

Szalai szerint az Obama-adminisztráció külpolitikájának talán legfontosabb következményének azt tekinthetjük,

hogy feszültségek alakultak ki a Közel-Keleten az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseivel.

Bizalmi válság és politikai konfliktusok sora jelent meg a szaúdi, a török és az izraeli kapcsolatokban is. Nagy kérdés szerinte, hogy ezeket Trump hogyan fogja tudni kezelni, illetve hogy a közel-keleti partnerek hogyan tekintenek majd az új kormányra.

Szalai szerint a Trump-elnökségre Tel-Avivból pozitív hozzáállást várhatunk, Rijádból és Ankarából viszont ellentmondásos hírek érkeznek: egyrészről sem a törökök, sem a szaúdiak nem voltak teljesen elégedettek az Obama-adminisztráció politikájával, másrészről viszont még nem tudják pontosan, hogy mit várhatnak Trumptól.

A kormányváltást mindkét ország megpróbálja majd kihasználni a saját érdekében:

  • Törökország már a gratulációval üzent a megválasztott elnökjelöltnek, hogy kérik Fetfullah Gülen kiadatását (akit a júliusi puccskísérlet főszervezőjének tekintenek),
  • Szaúd-Arábia pedig minden bizonnyal biztatni fogja az új adminisztrációt az iráni rezsim elleni fellépésre.

A közel-keleti konfliktusok szempontjából Szalai szerint nagyon fontos lesz az új elnök beiktatásáig tartó két hónap. Ebben az átmeneti időszakban a különböző szereplők – Oroszország, Törökország, az iraki vagy szíriai kurdok, az Aszad-kormány stb. – megpróbálhatják megváltoztatni az erőviszonyokat (például az oroszok lerohanhatják a szír ellenzéket, a szaúdiak Jement, a törökök pedig a kurdokat), és kész helyzet elé állítani az új adminisztrációt. A jelenlegi részvétel a moszuli és az észak-szíriai hadjáratokban nagy valószínűséggel nem fog változni, de újabb amerikai kezdeményezésre januárig nem számíthatunk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.