Nagyvilág

Egy világ, ahol a tavaszból és az őszből nyár lesz

Képzeljen el egy világot, ahol a perzselő nyár két részletben érkezik, és összesen fél évig tart. A Földön viszont ezt a bizonyos két időszakot tavasznak és ősznek neveznék.

Néhány bolygó rendkívül gyorsan forgó csillagok körüli pályát ír le. Ezeken az égitesteken a tavasz és az ősz remek időjárást hozhat a strandoláshoz – már ha az adott planétán van lehetőség a vízpartok felkeresésére. Ezzel szemben a nyár egy fél évig tartó békés időszak, amikor nem kell a kánikulától szenvedni. Egy ilyen bolygó a röppályája miatt napja olyan régióihoz kerül közel, ahol igen változatos hősugárzás éri.

A felfedezésre az Idahói Egyetem kutatói jutottak. Jonathon Ahlers, a jelenséget bemutató tanulmány szerzője szerint ezeken a bolygókon igen egyedi lehet az időjárás, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy élhetetlenek lennének.

Néhány csillag olyan sebességgel forog, hogy a tengely szerinti középső régióban kitüremkedés jön létre. Ez a dudor kitolja az égitest egyenlítőjét, emiatt az távol kerül a magtól, és így a pólusok jóval melegebbé válnak, mint az eltorzult égitest középső öve.

Az ilyen napokhoz tartozó bolygók gyakran ferde pályákat írnak le gazdacsillagaik körül. Emiatt hatalmas hőmérsékletbeli eltérések jönnek létre a keringés során, mivel hol a forró sarkokhoz, hol a hűvösebb egyenlítőhöz vannak közelebb.

Ahlers egy számítógépes szimuláció segítségével vizsgálta meg a változatos mennyiségű napenergia évszakokra gyakorolt hatását. Az eredmény attól függött, hogy mekkora volt a bolygó relatív dőlésszöge a pályához képest. Egy olyan világban például, ahol a bolygó pólusai rendszeresen közel kerülnek a gazdacsillag egyenlítőjéhez, a nyár valamivel hűvösebb, a tél kifejezetten hideg, míg a tavasz és az ősz elviselhetetlenül forró lehet.

Az adott égitest éghajlati viszonyaiban természetes sok más helyi tényező is szerepet játszhat, így az atmoszféra felépítése, vagy az óceánok nagysága.

Bár egy ilyen csillag létezése első olvasatra fantazmagóriának tűnhet, ez messze nincs így. Hogy távolabbi példát ne említsünk, a Földhöz viszonylag közel, mindössze 16,7 fényévre található Altair is ilyen objektum. Az égitest forgási sebessége százszor gyorsabb, mint a Napé, emiatt egyenlítői átmérője 14 százalékkal nagyobb, mint a sarkoké.

(Via: Science News)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik