A héten végéhez érhet az a büntetőeljárás, amit Oroszországban indítottak Nagyija Szavcsenko, az elrabolt ukrán pilótanő ellen. Szavcsenkót azzal vádolják, hogy köze volt két orosz újságíró megöléséhez Kelet-Ukrajnában.
A pilótanő múlt csütörtökön szólalhatott volna fel az utolsó szó jogán, de az aznapra kitűzött tárgyalást váratlanul elnapolták. Szerdán közzétették az interneten Szavcsenko előre, kézzel megírt beszédét. Ebben a pilótanő tagadja bűnösségét.
Nem fogadom el sem a büntetést, sem az ítéletet, sem az orosz bíróságot. Ha bűnösnek mondanak ki, nem fellebbezhetek. Azt akarom, hogy az egész demokratikus, civilizált világ vegye észre, hogy Oroszország egy harmadik világbeli ország egy totalitárius rezsimmel és egy aljas zsarnok-diktátorral, ahol köpnek az emberi jogokra és a nemzetközi jogra.
Abszurd, hogy azok, akik elrabolnak embereket és megkínozzák őket, utána úgy tesznek, mintha joguk lenne ítélkezniük felettük! Hogyan beszélhet itt valaki tisztességes tárgyalásról? Oroszországban nincsenek sem nyomozások, sem tárgyalások, csak a Kreml bábjainak színjátéka. Teljesen hiábavalónak érzem, hogy arra pazaroljak időt az életemből, hogy ebben részt vegyek!
Mivel fellebbezésre nem lesz lehetőségem, elmondom, mi fog történni. Az ítélet után folytatom az éhségsztrájkomat tíz napig, amíg jogerőre emelkedik. Ezután száraz éhségsztrájkba kezdek, elutasítom a vizet is, Oroszországnak pedig kevesebb mint tíz napja lesz, hogy visszaadjanak Ukrajnának, ahonnan elraboltak! Nem érdekel, hogy mivel fogják ezt indokolni! Azt hallottam, hogy az ukrán államfő meglehetősen ért a diplomáciához. Remélem, a diplomáciai képességei segítenek abban, hogy sikerüljön megállapodni Oroszországban egy idiótával, főleg, hogy korábban anyámnak azt ígérte, hogy a 2015 májusi ünnepekre már otthon leszek.
Amíg rajtam alkudoznak, engem elhagy az élet, és Oroszország mindenképpen vissza fog engem küldeni Ukrajnába – akár élve, akár holtan!
Ez alatt a tíz nap alatt a testvérem a börtön kapujában fog állni, és várja majd, hogy kiengednek-e vagy sem. Ha őt is börtönbe zárják, az anyám áll a helyére. Ő 77 éves, bezárják őt is? Akkor egy barátom áll a helyébe, utána pedig egyik ukrán a másik után! És emlékezzenek: nem zárhatnak be mindenkit ide. És amíg a honfitársaim ott állnak, az egyszerű, tisztességes orosz emberek a közeli otthonokból forró teát, szendvicseket, meleg takarókat visznek majd nekik, mert mindannyian megértik, hogy holnap az ő gyerekük lehet az én helyemben, ebben az Oroszországnak nevezett népek börtönében.
Így kezdődött az ukrajnai forradalom is! Ezt akarják? Úgy félnek tőle, mint a pestistől! Szóval jobban teszi a Kreml, ha mielőbb visszaküld engem Ukrajnába, és élve!
És azoknak, akik a világ azon részében élnek, ahol jelen vannak a demokratikus értékek, ideje feleleveníteni a történelemleckéket, mielőtt túl késő, és emlékezni arra, amikor Európa toleráns volt Hitlerrel, Amerika pedig nem volt elég elszánt, és ez vezetett a II. világháborúhoz. Putyin egy zsarnok, birodalmi törekvésekkel, egyszerre Napóleon- és Hitler-komplexussal. Az orosz medve nem ért az emberi szóból, csak az erőből. Így, ha nem leszünk elszántabbak és nem állapítjuk meg időben a tennivalókat, rövidesen szembe kell néznünk a III. világháborúval.
Én, mint politikus (Szavcsenkót elrablása után Ukrajnában parlamenti képviselővé választották), nem fogom megrázni Oroszország kezét a politikai arénában. Nem lehet kezet nyújtani annak, aki bilincsben tart téged és láncra veri a néped. De minden alkalommal, ha meghozok egy politikai döntést, arra fogok gondolni, hogyan érinti ez a hétköznapi embereket, mind Ukrajnában, mind Oroszországban. Mert Oroszországban, minden körülmény ellenére, sok tisztességes, kedves és rendes ember él.
