Seneca, 2016. február 17.
A Republikánus Párt 2016-os elnökjelöltségére pályázó Ted Cruz texasi szenátor beszél egy kampányrendezvényen a Dél-Karolina állambeli Seneca város egyik éttermében 2016. február 17-én, három nappal az államban kezdõdõ hivatalos jelölõgyûlés elõtt. (MTI/AP/Paul Sancya)
Külföld

Bíróság dönti el, elnök lehet-e Ted Cruz

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2016. 02. 20. 06:12

Chicago egyik kerületi bírósága helyt adott egy polgári peres keresetnek, amely abban kér állásfoglalást, hogy Ted Cruz texasi szenátor megválasztható-e az Egyesült Államok elnökének.

A keresetnek pénteken, helyi idő szerint kora délután – tehát kevéssel a szombati dél-karolinai republikánus előválasztások megkezdődése előtt – adott helyt a chicagói bíróság.

Ted Cruz Kanadában született, amerikai állampolgárságú édesanya és kubai édesapa gyerekeként. Az amerikai alkotmány értelmében csakis az választható meg az ország elnökévé, aki “született amerikai”. De hogy e megfogalmazás pontosan mit is jelent, erről még soha nem volt bírósági állásfoglalás.

A mostani bírósági keresetet egy Lawrence Joyce nevű ügyvéd nyújtotta be, aki a helyi médiának azt nyilatkozta, hogy ő Ben Carson sebészprofesszor híve és támogatója a republikánus elnökjelöltségért folyó kampányban, és semmiféle kapcsolata nincs Donald Trumppal, vagy stábjának embereivel. Ted Cruz állampolgárságát és ezzel a megválaszthatósága iránti kételyeket ugyanis Donald Trump tette közbeszéd tárgyává.

Amikor a kérdést Donald Trump először felvetette, alkotmányjogászok azt mondták: ez nem is lehet kérdés, Ted Cruz nyilvánvalóan megválasztható. John McCain szenátorra hivatkoztak, aki panamai területen született, mert az édesapja ott teljesített szolgálatot, vagy Mitt Romneyra, aki pedig amerikai szülők gyermekeként egy mexikói mormon kolóniában látta meg a napvilágot. McCain 2008-ban, Romney 2012-ben a republikánusok elnökjelöltje volt.

Ám ahogy a Cruz állampolgársága körül gerjesztett vita egyre hevesebb lett, az alkotmányjogászok is vitázni kezdtek: mit is jelent a “született amerikai” kitétel. Ezt ugyanis sem az amerikai alkotmány, sem pedig a jelenleg érvényben lévő törvények nem határozzák meg pontosan.

(MTI)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.