In this photograph taken on October 24, 2015, Maldives police patrol the streets of the capital Male. Maldives President Abdulla Yameen on October 25, 2015 described his deputy as a threat to national security after his arrest over an alleged attempt to assassinate Yameen in a speedboat bombing last month.   AFP PHOTO / HAVEERU / NISHAN ALI
Külföld

Épp az ellenzéki tüntetés előtt hirdetett szükségállapotot a Maldív-szigetek elnöke

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2015. 11. 04. 14:55

Felrobbant a motorcsónakja, de az sem biztos, hogy merénylet miatt.

Szükségállapotot hirdetett a Maldív-szigetek elnöke, miután felrobbant a motorcsónakja, rezidenciája közelében pedig házi készítésű pokolgépet és fegyvereket találtak – írja az AP hírügynökség. A főügyész szerint a közbiztonságot szolgálja az elnök döntése, melynek nyomán a hadsereg és a rendőrség házkutatási engedély nélkül átvizsgálhat bármilyen ingatlant és bárkit indoklás nélkül letartóztathat. A szükségállapot ideje alatt tilos tüntetni és sztrájkolni, és korlátozzák a szigetek közti szabad utazást is.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Maldív Demokrata Párt épp péntekre szervezett tömegtüntetést azért, hogy vezetőjüket, az ország előző elnökét engedjék ki a börtönből. A megmozdulás most egészen biztosan meghiúsul, ha a tiltás ellenére össze is gyűlnének az emberek, az utazási korlátozások miatt sokan akkor sem tudnának eljutni a fővárosba.

A Maldív-szigeteken azóta feszült a helyzet, hogy szeptember végén felrobbant Yameen Abdul Gayoom motorcsónakja. Az elnök sértetlenül megúszta a robbanást, a kormány viszont merényletkísérletként tekint az esetre, még úgy is, hogy az ügyet az FBI is vizsgálta és arra jutottak, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy robbanószer okozta volna. Ennek ellenére tömeges őrizetbe vételek történtek.

A Maldív-szigetek, mely leginkább luxus-nyaralóhelyként ismert, nem túl kiforrott demokrácia: 2008-ban tartották az első többpárti választást azután, hogy véget ért Gayoom féltestvérének 30 éves uralma. Az első demokratikusan megválasztott elnök Mohamed Nasheed lett, aki azután kényszerült távozni posztjáról, hogy elrendelte egy főbíró letartóztatását, ami hatalmas tüntetéssorozatot váltott ki. Gayoom 2013-ban vitatott körülmények közt szerezte meg a hatalmat – a választások első fordulóját Nasheed nyerte, de a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az eredményeket és addig késleltette a választások megismétlését, amíg Gayoomnak sikerült összehoznia egy győztes választási koalíciót a többi párttal. Nasheedet ezután 13 év börtönre ítélték a főbíró letartóztatásának elrendelése miatt, de az ítéletet sokan bírálják az eljárás átláthatatlansága miatt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. május 24.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói az óbudai telepet hagyják el a hajnali órákban.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.