Az Európai Unió annak módját keresi, hogyan bírhatná rá Törökországot a szíriai menekültek visszatartására – írja elemzésében a Reuters. Az utóbbi hetekben világossá vált, hogy a kialakult krízis kezeléséhez nélkülözhetetlen az együttműködés.
Kétezermilliárdot költöttek, 116 milliárdot kaptak
Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy az unió tagállamai növeljék a Törökországban élő menekültek elszállásolására, oktatására, ellátására fordítható pénzügyi segélyeket, ezért cserébe azt várnák a törököktől, hogy javítsanak a menekültek életkörülményein, regisztrálják őket, harcoljanak az embercsempészek ellen, és tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy az emberek ne induljanak el Görögországba. Most ugyanis mindenkit továbbengednek az unió szerint.
Törökország viszont úgy látja: ők már négy éve a frontvonalon vannak, miközben Európa csak most ébredt rá a válság méreteire. Ők ráadásul eddig több mint kétezermilliárd forintot költöttek a Szíriából érkező menekültekre, miközben a nemzetközi közösségtől csak 116 milliárd forintnyi segélyt kaptak. A szerdai rendkívüli EU-csúcson napirendre kerül, hogy emeljék a Törökországnak juttatandó pénzügyi segítséget 300 milliárd forintnyi összeg fölé, 2016 végéig bezárólag, a tagállamokat pedig arra kérnék, hogy nemzeti forrásaikat felhasználva duplázzák meg ezt a pénzt.
Facebookon hirdetnek az embercsempészek
De akkor is kérdés, hogy Törökország meg tudja-e akadályozni az embereket, hogy a jobb élet reményében Európába induljanak, hiszen már most is kétmillió szíriainak nyújtanak menedéket, de közülük háromszázezernél is kevesebben élnek az állami menekülttáborokban. Az EU volt ankarai nagykövete szerint ráadásul az állam gyakorlatilag szemet huny a partvidéken működő embercsempészek tevékenysége felett. Az Égei-tengeren zajló embercsempészet már milliárdos üzlet, sokan nyíltan, saját Facebook-oldalukon közlik a naprakész információkat. A török partvidéken nagyjából 250 ezren várnak arra, hogy Görögországba hajózzanak.
Egy török külügyi illetékes szerint nem tisztességes azt várni Törökországtól, hogy egymaga kezelje a migrációs hullámot. A volt ankarai nagykövet szerint a legjobb megoldás az lenne, ha Törökországban hoznának létre rendszert az uniós menedékkérelmek feldolgozására, de a vezetők kételkednek abban, hogy Ankara hozzájárulna ehhez. Egyébként sem túl rózsás az EU és Törökország viszonya – az unió Recep Tayyip Erdogan illiberális politikája és a kurd szeparatisták elleni fellépés miatt aggódik, Törökország pedig csalódott, mert már másfél évtizede EU-tagjelölt, mégsem történik semmi. Az is sértő számukra, hogy a közép-európai vezetők az Oszmán Birodalom elleni XVI. századi csatákkal példálóznak, amikor a muszlim menekültek beáramlásának megakadályozását igyekeznek igazoni.
Egy török tisztségviselő azt panaszolta, hogy az EU most is úgy ötletel, hogy őket be se vonták az egész folyamatba. Az európai vezetők még egy EU-csúcsot sem tartottak, ahová meghívták volna Erdogant, bár október 5-i brüsszeli látogatásán a három fő uniós intézmény vezetőivel találkozhat majd.
